Panashiba órásrádió
(csak és kifejezetten a neve miatt vettem meg)

Mikor kiszedtem a rádiókat az éjjeliszekrényem mögül, jött velük ez is.
A Majort már láttuk, a Selena majd még csak ezután jön. A Majort
azért vettem meg, mert olyan bután néz ki (meg valószínűleg
olcsó is volt), a Selena pedig a maga nemében gyönyörű!

 

 

Ez a rádió két okból is velem jött. Az egyik ok az,
hogy olyan csúnya, hogy az már szinte szép.

 

 

A rádió megszerzésének másik oka a készülék neve. Ilyen névvel egyszerűen
nem tudtam otthagyni! Ezt valószínűleg nem a magyar piacra szánták...

 

 

Ebben a kiálló részben foglal helyet az óra.
Ha nem tetszik a helyzete, állítható.

 

 

 

Eredetileg racsnis volt, vagyis kattogó hang kísérte a mozgatást. Most már persze
nem kattog, és időnként - csak úgy egyszerűen magától - hanyatt is esik.

 

 

A rádió skálája mondhatni szokatlan formájú.

 

 

 

Minden különössége ellenére kifejezetten jól néz ki, és az is aranyos
ötlet, hogy a gomb forgatása közben kattogó hang hallatszik.
Ez utóbbinak persze semmi értelme, de attól még jópofa.

 

 

Szokásos gombok és kapcsolók. De vajon mire mutat a snooze felirat nyila?

 

 

Ez a zöld csík volna a gomb? Kissé talán lötyög, de nyomkodni azt hiába is
nyomkodom. Már úgy értem, nem érzek mögötte semmiféle kapcsolót.

 

 

Ennél a részletnél egy kissé elidőztem. Ez a hangerő gomb. Először persze nyomtam,
ha már egyszer nyomógomb formát adott neki a tervezője. Persze értem én, hogy
tekerni kell, és persze lehet is, csak nem tudom a gombot megfogni, úgy meg
ugye meglehetősen reménytelen dolog. Vajon mi lehetett az eredeti terv?

 

 

Rendben van. Most már értem. Megtaláltam azt a gombot, amit tekerni kell.
Szóval ez a tekerő felülről nézve egy zöld gomb. Már megint nem értem...

 

 

A készülék műanyag háza annyira gyenge anyagból van, hogy meglátszik
rajta a korábban rátekert hálózati zsinór és az antenna drótjának nyoma.

 

 

Még hogy a minisztérium ezt jóváhagyta? Hát persze... De a vidékfejlesztési!
Ezzel lehet elvakítani a parasztokat, ha épp kinyílt volna a szemük...

 

 

Ugyan ki oly bátor, hogy tétet mert volna tenni bármi más forrás országra?

 

 

Azért is kinyitom!

 

 

Ha az előző figyelmeztetés nem lett volna elég, itt van ez a tiráda.
Ha nem akarok áramütést, ne nyissam ki. Meg hogy úgy sem értek hozzá.
Veszélyes is, meg a garanciának is annyi. Én már láttam olyat, hogy a vevő nem
szégyellte magát (már hogy olyan hülye, hogy a kukáspiacon vesz rádiót), és másnap
 visszavitte a készüléket. Mondjuk tény, hogy nemhogy elem nem volt benne
(mint azt az eladó egyetlen hibaként állította), hanem hangszóró sem.

 

 

Ez nem egy jó ómen! Ez kérem ugyanis egy olvadásnyom. A buggyant műanyag
másik oldalán található a hálózati trafó. Egyrészt a trafó egy kissé alulméretezett.
Másrészt a műanyag ház ócska anyagból van. Gondoljunk csak bele! Ki szoktuk
húzni a konnektorból az ébresztőórát, mikor elmegyünk otthonról? Pénzünk
akad-e egy másik lakásra, ha ez tegyük fel leég? Vannak olyan minőségű
tárgyak, amiket egyszerűen nem volna szabad megvenni. Vagy ha
már megvettük, legalább ne dugjuk be őket a konnektorba!

 

 

Ezt így speciel már nehéz lenne.

 

 

Legalább a feszültség stimmel.

 

 

A csavarból szinte már teljesen kikopott a slicc. (kereszthorony) Vagyis ezt
a rádiót eddigi élete (és halála) folyamán már többször is kinyitották.

 

 

Bevallom őszintén, hogy én bizony ennél sokkalta rosszabbra számítottam.

 

 

Az óra rész külön egységet képez. Vagyis ha szétszedném...
Pontosítok: Szétbontanám! Akkor ezt a részét eltenném. De jó mélyre ám!

 

 

A hálózati trafón a felirat azt jelenti, hogy ebbe eleve bele van építve a biztosíték.
Ez általában egy vékonyabb szál drót, vagy egy un. hőbiztosíték, hogy a trafó ne
tudjon leégni és tüzet okozni. Mint azt egy korábbi képen láttuk, ha ki nem is
gyulladt, de a dobozból már elindult kifelé. Biztosan azért, mert
megérezte, hogy már nagyon melege van.

 

 

A hangszóró melegtakonnyal van beragasztva.
Ez azért nem az általam ismert legigényesebb megoldás.

 

 

Az óra házán találhatók ezek a mélyedések...

 

 

...amik beakadnának ebbe (meg a párja) pöcökbe. Csak valahogy mégsem.
Egyszerűen elgörbült a műanyag, és már rég nem ér oda ahová kéne.

 

 

A korábban említett snooze gomb alatt ez a két kapcsoló található.
Gondoltam tudok én nyomni ezeken akkorát, hogy pattanjon bennük a béka!
Tudni tudok, de volt egy olyan érzésem, hogy mindjárt eltöröm a panelt, meg a házat.

 

 

A forgókondi valósággal belebújt a forgatógomb belsejébe.

 

 

A cikk elején egy rövidke videón mutattam, hogy milyen ötletes amint az
állomáskereső gombja tekeréskor kattog. Sajnos ez tulajdonképpen csak egy
kis szerelési trehányság miatt van. A ferritrúdról érkező drótok fölös hossza
ugyanis a képen látható hurokban van, aminek a vége véletlenül nekiment
a gombnak. Ez feature, ez csak egy egyszerű hiba. Kár, mert tetszett...

 

 

A forgó skáladob, az kérem jelen esetben szó szerint be lett faragva a helyére!

 

 

Nem szabad így vezetni a 230 voltot, de ezt párszor már mondtam.
Nagyon úgy néz ki, hogy még magamnak is hiába beszélek.

 

 

 

A felvétel elején a szerző megemlékezik a mini fotóállvány kiötlőjének
anyukájáról, miközben a rádió URH sávon kifejezetten jól teljesít.
Az én ébresztős rádióm például annyira bóvli, hogy kettőnél
kevesebb adót egyszerre még sosem fogott!

 

 

 

A középhullámú vételkészségben sincs hiba. Vagyis ez a rádió, mint
rádió, nem szerepelt le. Ellenben az összes nyomógomb
már csak gomb, hiába is nyomkodom őket.

 

 

Az antenna zsinórját (meg a hálózati csonkját is) belehajtogattam a dobozba.

 

 

Az asszony épp nagyban rendezkedik a szekrényben, de most nem róla van szó,
hanem arról a papírdobozról, ami a paprikapalánták számára
odakészített virágosládák alatt (alig) látható.

 

 

Éppen ilyen dobozokba gyűjtöm azokat a lomokat, amik még jók lehetnek valamire,
csak már nagyon nem szeretném, ha továbbra is a szobámban állomásoznának.
Mindeközben a bal felső sarokban látható az asszony rajzos könyvecskéje.

 

 

Horror figurákat tervez húsvétra. Nekem leginkább a toll hegyétől
jobbra látható katica tetszik. Tutira betépett a tetvektől!

 

 

A doboz felesleges részét elzsákmányoltam, mint fényes fehér hátteret.
A Cosmos kisrádiót pedig majd szétszedem legközelebb.

 

 

A doboz a lomokkal (míg csak meg nem telik) a cserépkályha tetején állomásozik.
Mikor már nem fér bele több, rakok rá címkét, és megy a pincébe a többi mellé.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.