Tanért műszer

Gondoltam kinézek a piacra, illetve a piac apró megmaradt morzsájára.
Volt is kint egy, azaz egy szem ember. Gondoltam kinézek a Bosnyák térre.
Több piacozós kolléga említette, hogy vannak ott árusok, csak szétzavarják őket.
Na, hát ma nem zavarták szét őket! A Bosnyák téri piac hátától egészen
a patakpartig tartott a piac, ami finoman szólva is k*rva szép
hosszú sor volt! Gondoltam nem veszek semmit.

Gondoltam ezt persze egészen addig, míg csak meg nem láttam ezt a gyönyörű
forgatógombot. Ennyire szép forgatógomb az egész szocializmusban nem volt!

Ezzel a két csatlakozóval lehet sorba kötni a potmétert a PC ventilátorával.
Hogy mégis minek nekem egy PC ventilátor fordulatszám szabályzó?

Illetve minek nekem négy darab ventilátor fordulatszám szabályzó?
A lényeg, hogy ha egyszer négy egyforma szép fényes gombra
lenne szükségem, akkor majd csak benyúlok a dobozomba.

De most nem a gombokról van szó, hanem erről a műszerről.
Nagyon régen kaptam apukámtól egy ilyet, ami az idők során valahova elkeveredett.
A különös a dologban az, hogy éppen ma egy éve, május 29-én halt meg apukám.
Anyukám vett lottót, mondta belerajzolta a nyertes számokat. Apukám 19-én
született, 29-én hunyt el. Mind a két számot kihúzták a mai sorsoláson.

Mégis hogy lehet ennyire trehány módon bekötni egy vezetéket? Át kell dugni a lyukon, meg kell blankolni, kissé össze kell bogozni, majd rátekerni az elejét. Nem mondom, hogy nem érintkezik, meg szerszám se nagyon kellett a szereléséhez, de szerintem ez akkor sem egy korrekt megoldás.

A méréshatárok nem véletlenül vannak ilyen furcsán kialakítva.
Ez egy iskolai bemutató műszer. Kiosztották a diákoknak, mindenki egyedileg mért.
Volt ennek a műszernek egy kicsit régebbi változata is, amit már mutattam.
Meg volt egy olyan módi is, mikor egy nagy műszerrel a tanár mért.
Ez a műszer azért jó, mert nem azt nézi a gyerek, hogy mit
csinál a tanár, hanem maga végzi el a méréseket.
Vagy a központi tápegységből jön 24 volt,
vagy a kiosztott zsebtelepekből 4,5.

Íme a műszer oldalnézetből. Nem állítom, hogy
formátlan, inkább csak valahogy olyan esetlen.

A mutató fele már le van törve, de én ettől nem török le,
hiszen úgy is csak emléknek, illetve dísznek vettem.

Mondjuk mindössze ennyit lát a gyerek, ami amúgy éppen elég hozzá, hogy ne akarja a műszert szétszedni. Ennél jobban én sem fogom szétszedni, mert semmi értelme. (persze ez nálam nem akadály)
A panel kiszedéséhez le kellene tekerni az összes banánhüvelyről az anyát, a két műszer felé vezető csavart, majd le kellene forrasztani a panelről az alapműszer oldalsó kivezetéseinek forrasztófüleit. Azt kell mondjam, hogy ez - szerelés szempontjából legalábbis - nem egy átgondolt konstrukció.

Apukám szerelte össze ezeket a műszereket a Tanértnél.
Hiába volt nekem ilyen, szerintem sosem hallottam a Voltax nevet!

Három sönt az áramméréshez, melyek egyben folyamatosan párhuzamosan
kapcsolódnak az alapműszerrel, és két soros ellenállás a feszültségméréshez.
Micsoda régi emlékek... Ilyen paneleken tanultam kerek ónpacákat forrasztani
az apukám kezembe nyomta Minifor pákával, úgy valamikor 10 éves koromban.

Maga az alapműszer is ki van vezetve dobozka oldalára. Szerintem ez nem jó ötlet,
mert innen igen könnyen meg lehet ölni a mérőművet. Mondta is János bácsi
fizika órán, hogy aki tönkreteszi a kiosztott műszert, azt ő is ki fogja osztani!
Azt már meséltem... Szóval János bácsi beígérte következő órára a műszeres
mérést, én meg galád módon bevittem néhány zsebtelepet. Az öreg kikapcsolta
a falra szerelt tápegységet, de a műszerek csak mutattak tovább. János bácsi
adott egy pofont a tápegységnek, erre kihúztam az egyik banándugót.
Pár másodperc múlva visszadugtam, amitől újra mérni kezdtek
a kiosztott műszerek. Tudom tudom, gonosz dolog volt...

Feltettem a műszert a polcra. Az ide illő mondás:
Na innen aztán már tényleg csak ez hiányzott!

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.