Siemens Halske Ohmmérő
(szekrényben találtam)

Odamentem a szekrényhez, mégpedig azzal a tervvel,
hogy túrok egy erősebb izzót az asztali lámpába.

 

 

Na ez nem egy erősebb izzó, miközben a háttér
sejteti az izzócsere elkanyarodott végkifejletét.

 

 

Mármint azt, hogy az izzó utáni turkálás közben kikaptam
a szekrényből ezt a romhalmaz állagú ellenállásmérőt.

 

 

Ami amúgy eredetileg valahogy így nézett ki.
Forrás:
www.radiomuseum.org

 

 

Ezt amúgy még Apukám hozta a gyárból. Úgy látszik már ő is ott szeretett lenni
selejtezéskor. Hiába no, nem esik messze az alma a fájától! Ez az ohm mérő
már legalább 40 éve itt van a szekrényben. Apukám azt mondta, hogy
egyszer majd biztos szerez bele hiányzó műszert.
Nos sajnos már nem szerez...

 

 

Gondoltam megtörölgetem, mert koszosnak nézett ki.
Valóban koszos, de nem jön le róla! Illetve lejön, csak nem hagyja abba.
Bármeddig is törölgettem, mindig akadt rajta egy újabb koszréteg.
Gondolom használták, nem egy polcon ülő műszer volt.
Ez persze nem az utóbbi 40 évre vonatkozik.

 

 

Ennek eredetileg nem ilyen színe volt. A fekete az matt fekete
volt, a rézszínű részek pedig csillogtak a napfényben.

 

 

A méréshatárváltó dugója hiányzik.
A stabil kontaktusokhoz régebben nemcsak kapcsolót használtak, hanem kúpdugót is.
Leginkább egy banándugóra emlékeztetett, csak a vége kúpos, beszorul a lyukba.
A lyuk két oldala a kontaktus. Ha beledugjuk a dugót, akkor az rövidre zárja.
Van egy műszerem a pincében, amin jól látszik ez a részlet. Majd előásom.

 

 

Van itt egy nyomógomb, ami eredetileg arra szolgált, hogy
a mérés idejére bekapcsoljuk vele a telepet a mérőhídba.

 

 

A műszercsavarok nem szépek, s fura mód mintha a jobb oldali kisebb lenne.

 

 

Úgy látom a Tanértnél, illetve annak elődjénél
az ITG-nél is igen randán leltároztak.

 

 

A bakelit igen masszív anyag, de ha odavágják, akkor sajnos törik!

 

 

ITG, mint Iskolai Taneszközök Gyára

 

 

Digitális technika ide vagy oda, egy analóg skálát is pontosan le lehet olvasni!

 

 

Íme a sikertelen takarításom nyomai...
Eredetileg azt hiszem a jobb oldali lyukban volt a rövidzár dugó.

 

 

Méréshatár váltás dugó dugdosással. Lefogadom, hogy ez nem egykönnyen lesz
kontakthibás! Márpedig ez egy mérőműszernél nagyon fontos szempont!

 

 

Íme a készülék alja.

 

 

A szövegben említett 60 voltos anódtelep akkor szükséges, ha a legnagyobb
értékű ellenállásmérés állásba kapcsoljuk a műszert, akkor ugyanis
már kevés a mérőmű meghajtásához a zsebtelep 4,5 voltja.

 

 

A méréshez általában elég zsebtelepnek itt van a helye.

 

 

Ez egy meglehetősen masszív telepcsatlakozó, ami amúgy tömör fémből van.
Nem tudom milyen anyagból készült, de oxidációnak semmi nyoma!

 

 

Ez itt egy potenciométer, régies szóhasználattal élve reosztát. A reosztát olyan
hülyén hangzik, mint az újra divatba jövő szolenoid a tekercs helyett.

 

 

 

Így csinál a potméter, ha tekergetem a másik oldalon a gombot.

 

 

Az ellenálláshuzal szépen egyenletesen van feltekercselve,
hiszen ez biztosítja a potméter linearitását.

 

 

A feltekercselt ellenálláshuzalon csúszik a csúszka.

 

 

A csúszka másik vége ezen a rézből készült gyűrűn csúszik.
Ez a potméter pontosan ugyanolyan értékű, mint mikor legyártották.
Ugyanúgy nem kontakthibás mint újkorában, és még 100 év múlva sem lesz az!
 

 

Ezek nem gyári tucat ellenállások, hanem egyedileg ehhez a műszernek készültek.

 

 

Van rajtuk valami randa kátrányszerű réteg.

 

 

Meg valami salétromszerű kiütés is.

 

 

Nagyon megtetszett a gombja, de ez sajnos teljesen egyedi darab.

 

 

Ide van csavarozva. Mivel nem jó semmi másra, ezért visszacsavaroztam.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.