ACIKO bőrtokos táskarádió
(útban volt az előszobában)

Ezt a szép táskarádiót is csak hazahoztam, aztán ledobtam a polcra.
Nem kapkodom el a dolgokat! Talán ha fél éve vettem...
Kezdetben vala a papírdoboz műbőr borítással.
Aztán jött a farostlemez műbőr borítással.
Ez műanyag doboz műbőr borítással.
Nem bőrtokja van a rádiónak, nem lehet róla levenni!
A törékeny műanyagot védi, másrészt díszíti is a katonai zöld borítás.

 

 

Akár látod, akár nem, az van ideírva, hogy ACIKO
És tíz fotó közül még ezen látszott leginkább a felirat!

 

 

Nemcsak középhullám, hanem még nyugati URH sáv is van ezen a rádión.
Az alsó skála feliratai nem stimmelnek, kell oda még egy tízes szorzás.

 

 

Van neki kihúzható teleszkóp antennája és egy hordfüle.
Jó masszív a fül, legalábbis a rádió súlyához képest biztosan az.
Ez egy pehelykönnyű szerkezet, legalábbis egy csöves táskarádió után az.

 

 

A készülék háta. Itt nyílik ki a doboz. Engem mindig is ez a részlet érdekelt.
Bőrfülek végébe ütött patentokkal van lezárva, így sosem vesznek el a csavarok.

 

 

A patentos végű bőrfüleket a készülék lábai rögzítik.
Azt kell rá mondjam, hogy ügyes!

 

 

Szó sincs eltúlzott nemzeti büszkeségről, hiszen alig venni észre a feliratot.
Persze akkoriban a jó cuccok még nem a távol-keleten készültek.
Nem volt szokás dicsekedni a Szingapúri származással ha
az eladó jó áron szerette volna eladni a portékáját.

 

 

Nagyon szép ez a három fényes gomb. Azt meséltem már, hogy a múltkor
vettem egy casseivert, csak mert szép gombok voltak rajta?
Nem? Akkor most sem mondom el. Legyen ez titok!

 

 

A patentokat kikapcsolva, majd a fedelet felhajtva, belelátunk a dobozba.
Ott van benne a rádió, csak mélyen, szóval nem csaptak be.

 

 

Na ez a nem semmi! Arról szól a készülék hátába ragasztott leírás,
hogyan kell áthangolni a rádiót ha nem 108, hanem csak
104 MHz-ig szeretnénk, hogy vételkész legyen.

 

 

Ide van beletekerve a hálózati zsinór.
Hálózati zsinór egy ilyen "kicsi" táskarádióban?

 

 

A teleptartó egy kissé már trutyis, de azért ez még nem olyan nem vészes.

 

 

Ha nem akarsz áramütést, akkor ne piszkáld, hanem vidd szervizszakemberhez.
Jól van, akkor én akarok áramütést.

 

 

Ennyi adat nekem bőven elég. Ezt is csak így utólag szúrtam ki.
Még gondolkodtam is rajta, mi van ha 110 voltos a trafója?

 

 

Ez a műanyag lap kivehető. Mindössze két csavar tartja.
Persze ha oda lett volna ragasztva, én akkor is kiszedem.

 

 

Ez egy teljesen normális rádiónak néz ki.

 

 

 

Mielőtt még valami kárt tennék benne adtam neki tápot.
Kicsit recseg a poti, az AM nem megy, de az URH szépen szól.

 

 

Fülhallgató csatlakozó és hálózat telep átkapcsoló.

 

 

Fent említettek immáron hátulnézetből.

 

 

Ebbe a sarokba lett elrejtve az egészen apró hálózati trafó.

 

 

A HF végfokozat hagyományos felépítésű, meghajtó és kimenő transzformátoros.
Az apró fekete pöttyök tranzisztorok. Régen az ilyen végfokozat részeket a
döglött kisrádiókból egy barátommal lombfűrésszel kiszerkesztettük.
De hogy ezt miért tettük, arra sajnos már nem emlékszem.
Az biztos hogy még nemrégen is találtam itthon.
 

 

A rádió rész teljesen korrekt. Ez még nem a ma szokásos egy chipes bóvli.
Kezdetben még egészen jó rádiókat gyártottak. Ennek például tökéletes
hangja van. Nem hallottam füllel a végfok torzítását, és a bóvli
rádiók URH "grízét" sem. De hol van már ez a világ...

 

 

Íme a picinyke négyes forgókondenzátor. A korabeli RT újságban folyton arról
cikkeztek, hogy nem lehet miniatűr (értsd zsebrádió méretű) alkatrészeket
kapni a kereskedelemben. Mondjuk tranzisztor már volt, csak nem volt
hozzávaló méretű forgó és hangszóró. Na ez a világ is régen elmúlt...

 

 

Ezek hárman az előlapi gombok hátoldalán találhatóak. A bal oldali a hangerő és
egyben a bekapcsoló. A középső a sávváltó kapcsoló. A jobb oldali pedig...
Mégis mi a szart keres egy nyolcas anya egy táskarádióban?

 

 

Hogy ez egy gyári megoldás lenne, annak részemről csekély esélyét látom.

 

 

Most már biztos hogy nem az!
Az eredeti anya a hangológomb tekergetésétől kilazult, leesett, elveszett.
A bal oldali anya nagy, csak mint alátét szerepelt a felépítményben.
A jobb oldali anya bár nem stimmel a menethez, de rászorul.

 

 

Mindig is volt itthon mindenféle csavarom, csak sosem találtam köztük
amit épp kerestem. Aztán apukám csinálta nekem ezt a kis fiókost.

 

 

Most csak kihúzom a "potméter anya" feliratú dobozt, és már kereshetem
is az előbb látott mentre illő anyát. Ehhez a rendhez persze
valamikor szét kellett válogatni a csavarokat.

 

 

Szemre két megfelelő méretű anyát találtam. A bal oldali jött, illetve került
be a rádióba, mert a jobb oldalinak túl nagy volt a külső átmérője.

 

 

Egy kissé koszosak ezek a gombocskák. A középső gomb a hullámváltó.
Ugyan a rádión csak két hullámsáv van, de a kapcsoló háromállású.
FM-nél két állása van. A szélső állásban bekapcsol az AFC.

 

 

 

No de mi is az az AFC? Az AFC "ráhúzza" az adóra a rádiót. Kissé melléhangolunk,
vagy bármitől elhangolódik a rádió, amitől azonnal nekiáll torzítani a hangja.
De minek beszélek? (de tényleg, az asszony is épp ezt szokta kérdezni)
A felvételen látszik amint épp az adó mellé hangolok, majd a bekapcsolt
AFC mondhatni "ráhúzza" a rádiót a pontos vételi frekvenciára. Na erre való!

 

 

Van úgy, hogy az idő mindössze egyetlen pillanatba sűrűsödik.
Itt viszont most ezer év mocska van a recékbe zsúfolódva.

 

 

Sej az a 30 évvel ezelőtti pörköltszaft...

 

 

 

Az a kis rézből készült bigyó amit pirinckázok, az tartja a kiszedett fekete lapot.
Illetve nem tartja, ezért most kénytelen vagyok kivenni a panelt a helyéről.
Ha a rézbigyó masszívan állt volna, más nyomós okot kerestem volna.

 

 

Réges-régen, mikor a manapság már zöld panelek még barnák voltak...

 

 

Volt olyan idő, mikor egy ekkora hangszóróra még nem tízen wattok voltak írva!

 

 

Az anyja! Ott van belül megbújva a lötyögő csavar anyja.

 

 

Ezért nem szólt középhullámon a rádió.
A kék vezeték letörött a helyéről.

 

 

 

Így van letörve.

 

 

Gondoltam a gyártó kihívásokkal küszködött a kör alakú lyukkal kapcsoltban,
csak aztán rájöttem, hogy a már pótolt leesett anya miatt lötyögött a tengely,
ami idővel oválisra vájta az előlap meglehetősen vékony alumínium lemezét.

 

 

A hálózati kábel végéről hiányzik a villásdugó.

 

 

Ez nem villásdugó!

 

 

Mondom nem az!
A villásdugók ott vannak hátul a homályban.
Volt szó a készülék belső feliratán valami áramütésről. Gondoltam hátha...

 

 

Miután megállapítottam, hogy hálózatról is rendben működik
a rádió, visszatekertem a zsinórt a helyére.

 

 

 

Gondoltam felrakom a rádiót a polcra.
Mondom csak gondoltam!

 

 

Végül Bartók Béla mellett, a Videoton felirat mögött került egy kis hely.
Legközelebb egy ennél is nagyobb papírdobozos rádiót
boncolok fel. Na azt hová fogom tenni?

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.