Ellenállás
(de igen, még ezt is szét lehet szedni)
|
|
Ezt a dobozkát a földön találtam a Verseny utcában. Persze nem csak én lelek ilyen kincseket, mindenki talál ehhez hasonlókat, csak a többi ember valami általam érthetetlen flegmasággal elsétál mellettük. No de mindenki másképp vélekedik a dolgokról. Például az asszony szerint a normális emberek nem szednek fel minden szart a földről! |
 |
Oldalnézet. Kell, hogy legyen benne valami, hiszen be van zárva. A semmit nem kell bezárni, csak a valamit kell bezárni! Semmi értelme a semmit bezárni, hiszen ha kint sincs semmi, meg bent sincs semmi, akkor a zár nem választ el semmit semmitől, s annak úgy nem lenne semmi értelme. |
 |
A doboz egyik két egymással átellenes oldalán a házzal azonos színű műanyag lezáró kupakok vannak, miközben a másik két oldalán ilyen gyönyörűséges krómozott lapocskák. |
 |
Íme a doboz alulnézetből. Nincs rajta semmi
érdekes. Egyszerűen nincs itt semmi látnivaló, vagy legalábbis semmi olyan, amiről érdemes volna szót ejteni.
A dolgok alulról általában teljesen érdektelenek! Persze vannak olyan
dolgok, amik igenis érdekesek, mikor épp nem felülről nézzük őket. Példának
okáért itt vannak mindjárt a lányok. Na erre a megjegyzésemre az asszony azt mondta, hogy mindjárt kapok olyan lányokat... Már éppen kezdtem volna örülni, de valahogy olyan baljóslatúan nézett... |
 |
No de hagyjuk a lányokat, nézzük inkább ezt a dobozkát. Nézném én a lányokat is, de az asszony éppen egy tökkel játszik. Lyukakat vág rá, meg ragasztós papírral pacsmagolja, minek hatására úgy éreztem, hogy jobb a békesség. |
 |
Darabokra szedtem, hiszen erről szól az
egész. Ez egy un. RNR project, azaz: Ritka Nagyon Rövid Az asszony az eszemről mondott valamit ezzel kapcsolatban, de az már elfelejtettem... |
 |
Calderoni, amit az államosítás után ITG-re (Iskolai Taneszközök Gyára), később Tanért-re (Taneszköz Értékesítő Vállalat) kereszteltek, majd a rendszerváltást követően újra Calderoni lett belőle. A dobozka korát nem tudom hová belőni, mint ahogy az eredetét sem. Készülhetett itthon is a névváltást követően, de lehet eredeti külföldi gyártmány is. Én úgy emlékszem, hogy láttam ilyet gyermekkoromban (és az nagyon nem most volt), csak ugye akkor miért nem Tanért van ráírva? |
 |
Nézzük a dobozka tartalmát. Hát nem sok
minden van benne... Egy szem ellenállás az egész. Az ellenállásról nekem
gyakran Michell jut
eszembe, szinte hallom is a hangját, amint épp azt mondja: Jól figyeljenek, mert csak egyszer fogom elmondani! |
 |
Kiszedtem a lelkét, ami mondjuk nem volt nehéz. Megfordítottam, és már ki is esett! A fotón a téma homályos, a háttér viszont részletekben gazdag. Az ellenállás árnyképe is éles. Ennek a Samsung fényképezőgépnek különös érzéke van az ilyesmihez! Mutatok neki egy témát, de ő tojik rá, és inkább a környezetre fókuszál. A fiam csinálta ezt kiskorában. Kivittük az állatkertbe. (de nem kellett nekik) Bevittük az állatsimogatóba. (többen meg is simogatták) Tök jó dolog az állatsimogató! Ráülhetsz a kiskecskére, meg adhatsz egy tockost a barinak, meg ijesztgetheted a kismalacokat. Erre a gyereknek mi tetszett? A földre szórt gyöngykavics... |
 |
Ketten vannak kis lapocskák, Nekem tetszik a narancsság. Ketten ülnek egymás mellett, Nekem éppen ilyen kellett! |
 |
Jól láthatóan négy oldala van. Pontosabban szólva négy oldalán van csatlakozó hely, vagyis négylábú alkatrészeket is bele lehet szerelni. Aztán csak egymásmellé kell tologatni a kapcsolási rajznak megfelelő kockákat, és már készen is vagyunk. Szóval ez a Lego elektromos változata, illetve annak egy darabkája. |
 |
Jól sikerült ez a közeli fotó. Ez mind a tartalom! Egy szem 120 kiloohmos ellenállás. Egy hagyományos fényképezőgép (odaillő) optikáját kell megfordítva a digitális gép elé rakni, majd feltolni a zoom-ot maximumra, makróra kapcsolni, és már lehet is az eredeti lehetőség helyett igazi makrót fotózni. Ez például egy süteménybe sült köménymag. Ehhez persze vagy alaposan meg kell világítani a tárgyat, vagy le kell támasztani a gépet, mert nagyon látszik a felvételen, ha közben remeg a kéz. A képélességet kézzel, a gép közelítésével vagy távolításával lehet, illetve kell beállítani. Persze nem magamtól vagyok ilyen okos, hanem fent vagyok a fotólistán. |
 |
Az ellenállás lába egy darab dróttal van hozzákötve a krómozott érintkezőhöz. A drót a lötyögés lehetőségének megteremtéséért van ott. Az érintkezőbe bele van tolva egy darabka mágnes. Ha két kockát egymásmellé teszünk, akkor automatikusan elektromosan, illetve mágnesesen összekapcsolódnak. Azt kell rá mondjam, hogy ügyes! Azért kíváncsi lettem volna rá, hogy mennyire ad ez a megoldás stabil elektromos kötést. |
 |
Levágom az egyik lábát. Egyesek megszólnak, mert tökreteszek, szétszedek, néha kifejezetten szétverek dolgokat. Az én szívem is fáj, még az utolsó görbe csavarért is, de ide már nem fér be semmi! Nem gyűjtök be semmit! Se kicsit, se nagyot! Persze ez nem igaz, hiszen épp a hétvégén vettem egy BRG Koncert M4a orsós magnót. Na az ám a valami! Oda-visszajátszós orsós magnó! Ha erről a kis semmiségről húsz képet lőttem, mennyi anyag lesz akkor egy ilyen nagy dögről? Sok, kép lett róla, itt meg is nézheted őket. Egy Terta 811-es is felújítás alatt van, csak még nagyon messze van a késztől, de már most több mint 100 kép van róla! |
 |
No de térjünk csak vissza a mai boncolásom
tárgyához. Nem vicceltem, tényleg levágtam az egyik lábát! |
 |
Persze nem céltalan rombolásról van szó. Ez a kocka egy elektromos építőjáték része, de csak ez az egy elem van belőle. Én viszont kíváncsi vagyok, hogy hogyan kapcsolódtak össze egymással a kockák. Nos így! Masszív ez? Igen! Meglepően jól egyben marad, amit az alábbi videón is megörökítettem. |
 |
Persze egyben marad akkor is, ha valami a kontaktusok közé kerül, mint például a képen látható papírdarab. Azért ötletes játék lehetett ez, kíváncsi lennék rá, hogyan nézett ki az egész készlet. Amúgy több fajta verzió is létezett belőle. Volt olyan, aminek a lábai nem mágnesesen kapcsolódtak össze, hanem kis rugólemezes műanyag bigyulákat kellett a kockák közé tolni. Egy másik változatból tekercsrugók lógnak ki, s azokat ujjal eldöntve, a keletkezett résbe lehet betolni az összekötő vezetékeket. Ezen utóbbival egy osztálytársamnál játszottam, és nekem tetszett. Ráadásul ezt a rugós megoldásút még mostanában is lehet kapni. |
 |
Nem volt szívem kidobni ezt a kockát, ezért egyszerűen csak magam elé hajítottam az asztalra. Szépen illedelmesen "odaült" a lomtartó dobozkám tetejére, azonban illemtudás ide vagy oda, én bizony nem fogok neki megkegyelmezni! |
