Ajtócsengő orosz módra
Hát most őszintén! Ott lehetett hagyni?

Már a színéről is lerí, hogy ez biztosan orosz.
Próbáltam árnyalatban harmonizáló háttérszínt találni.
Azt kell mondjam, hogy sikerült. Meg is veregettem a vállamat.
Egyesek szerint (akik többen vannak) nem a vállamat kellene veregetni...

 

 

Egy Sokol mintájú potméter lóg ki a doboz oldalából.

 

 

Fel lehet akasztani a falra, valamint drótokat kell belekötni.
Persze titok az semmi, hiszen a címben már elárultam, hogy ez egy ajtócsengő.

 

 

   A bal oldali csavarok alá a csengő nyomógombjától érkező két vezeték való, a jobb oldali két csavar alá pedig a folyamatos 220-at kell bekötni. Szóval csak úgy ripsz-ropsz nem lehet felszerelni a régi csengő helyére.

 

 

Mivel nem tudom elolvasni, nem is érdekel, hogy mi van odaírva!
Úgyis biztosan valami olyasmi, hogy mit ne csináljak vele...
Nekem mondod parasztnak, hogy füle van a malacnak?
 

 

Innen két lényeges dolgot lehet olvasni:
- 1988-ban készült
- 13 rubel 50 kopejka volt az ára

 

 

Nemhogy le van plombálva, de még száma is van a plombának!

 

 

Az ember azt hinné, hogy az értelmezhetetlen logó kapitalista találmány,
de nem, hiszen már a régi görögök, akarom mondani oroszok is...

 

 

   Hangszóró, trafó, panel és drótok. Részemről nem is számítottam másra. Már ez is jóval több, mint ami egy ajtócsengőben általában lenni szokott, de legalább van benne valami. A hagyományos ajtócsengőben például nincs semmi, csak egy tekercs, egy szikraköz, meg a harang. Nem is tudnék róla mit írni. Na jó, tudnék...
  
Például 8 volt helyett 230-ról járatva? Na attól talán azért már leégne. Persze ha közben vízzel hűteném... (mármint elmerítve) Na tessék! Most szerezhetek egy hagyományos ajtócsengőt! Vajon tudnak a csengők víz alatt jelezni?

 

 

Íme egy szovjet panel, félreismerhetetlenül szovjet alkatrészekkel.
Három IC, néhány tranzisztor, valamint a szokásos körítés.
Első ránézésre kicsit soknak tűnnek egy csengőhöz.

 

 

Még a hangszórón is pecsét van! Kettő is, mert a hátulján is van egy a mágnesen.

 

 

   Ez egy kifejezetten szép vonalvezetésű panel, amin jobb oldalt egy sor érintkező látható, melyeknél fogva valószínűleg bele lehetett dugni próbálni a panelt a gyári tesztgépbe, esetleg valami modulos rendszer része volt.

 

 

Na ez aztán egy érték! Mármint a teljesen épen maradt Sokol potméter.

 

 

Részemről nem szeretem a szovjet IC-k jelölési rendszerét, mert
nem tudom értelmezni. Mondjuk a többiekét sem tudom...

 

 

Nem volt 10 MΩ-os ellenállás, betettek hát helyett két 5,1 MΩ-osat.

 

 

Ez itt egy biztosíték, mely alkatrészbe jó szokásomhoz híven belekötök.

- kicibálod a létrát a lomtárból

          (közben természetesen magadra borítod a befőtteket)

- behozod az előszobába a létrát, és azonnal levered vele a mennyezeti lámpát
          (a szólás mindkét értelmében egyre nagyobb lekvárban vagy)
- felmászol a létrára, morogsz, mert csavar az sehol sem látszik
          (mert ugye valaki leverte azt a kurva lámpát)
- elmész elemlámpát keresni, majd visszamászol a létra tetejére
          (hónod alól izzadság, a szádból a lámpa mellett nyál csorog)
- motoszkálás hallatszik, benyitnak, ajtó neki a létrának, létra össze, ha szerencséd van nem esel le
          (nincs szerencséd)
- visszamászol és benézel a csengő alá, majd ügyesen megnyomod felfelé
          (a csengő természetesen leesik a falról, és jól orrba vág)
- a lámpa persze azonnal kiesik a szádból
          (a szádat a lámpán kívül elhagyja egy kevés nyál, valamint rengeteg átok)
- belemarkolsz a csengőbe, hogy megfordítsd
          (persze telibe fogod a 230-at)
- kiköpöd az összes benyelt ampereket
          (és közben persze az elemlámpát is)
- beszerzel egy csavarhúzót anyád varrógépes dobozából
          (meg persze egy újabb áramütést a szigeteletlen nyelű csavarhúzó miatt)

- a konyhaasztalon szétszeded a dobozt

Mindezek után nyugodtan megállapíthatjuk: Hja? Hiszen csak a biztosíték...

 

 

Na ezt már szeretem! Mert ugye így, hogy oda vannak írva a dolgok
a trafóra, így azért sokkal könnyebb az újrahasznosítás.

 

 

   Adtam neki áramot, de esze ágában sem volt megnyikkannia! Illetve szól ez, de csak valami rapszodikus sípolás jön belőle. Itt aztán mindjárt eszembe jutott, hogy mi lenne, ha beszerelném ebbe a dobozba az RT cikk alapján megépített áprilisi csengőt, ami aztán tényleg nem egy akármi szerkezet, a hangja ugyanis mindössze néhány perc alatt bárkit az őrületbe kerget! Hogy miért? Nos azért, mert az azon az elven működik, hogy egy véletlenszám-generátor játszik egy skót dudán, ami csak négy hangot tud.

 

 

Mindig mondom, hogy nem szabad így vezetni a 230-at, mert megráz az áram!
Részemről persze már egészen gyorsan le tudom tenni az áram alatt lévő tárgyakat.

 

 

Visszatettem a polcra a dobozt, ami aztán viszonylag gyorsan eltűnt.
Nem tudom hová lett. A lényeg, hogy többé ne kerüljön elő...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.