Orosz dolog
(kíváncsiságom kielégítendő)

Mibe kerül? (kérdeztem a piacon az eladótól) Ötszáz forint volt a válasz, amire részemről nem szóltam semmit, mert bőven elég volt a tekintetem is. Jó, akkor legyen kétszáz... (jött válaszul a látványos arcjátékomra)
Az eleje szép fényes, merthogy le van krómozva, a hátulja pedig lehetetlen árnyalatú kék.
Az van ráírva, hogy 220 voltos. No de miért? Mégis hova megy az a 220 volt?
Ez itt a gyártó jelölése, ami egy körbezárt, karjait vesztett stilizált ember. Ez annyira jellemzően orosz...
Na itt megy be a 220 volt, pontosabban szólva ez a része dugandó bele a konnektorba, csak valamiért egy azonos színű kupak takarta a csatlakozó lábait.
Még az ára is bele lett dolgozva a fröccsöntő szerszámba. Sej azok az állami árhivatalos idők...
No de térjek már végre a lényegre. No de mégis mi lehet itt a lényeg? Na most addig jó, hogy bedugom a konnektorba, csak aztán mindjárt felmerül az emberben az a nyilvánvaló kérdés, hogy mégis mi a csudát fog ez csinálni? Egy rövid teszt alapján konkrétan semmit.
Ha már itt van előttem, természetesen belenézek. Ez a csavar speciel könnyedén kitekeredett.
Ennek a másiknak viszont esze ágában sem volt kitekerhetőnek mutatkoznia!
Szóval ez egy komoly küzdelem volt, mert csavar létére nem adta magát valami könnyen, minek okán többféle csavarhúzó, majd végül egy kombinált fogó bevetése vált szükségessé.
Sajnos a csavarok kitekerése után sem jött szét. Gondoltam rákoppintok a lábára, amitől aztán kitolódik az eleje. Na ezt rosszul gondoltam! Roppant rosszul, merthogy a koppintástól a láb roppant és törött.
Most mi lesz velem? Pláne ezzel a törött kék dobozzal mi lesz? Próbaképp betoltam a csavarhúzóm az eleje és a háza közé, majd megfeszítettem, mire fel hatalmasat reccsent, és azonnal elengedte az elejét.
Rámértem a lábaira multiméterrel. Ezt mondjuk már korábban is megtehettem volna, de valamiért csak most jutott eszembe.
Márpedig ebben a műszer szerint egy 4,7 kiloohmos ellenállásnak kell lennie!
Végeztem egy gyors csavarhúzós próbafúrást, de ránézésre nem volt a lyukban semmi.
Előkaptam a fúrógépet, gondolván körbefurkálom, de rosszul gondoltam, mert a cementet nem eszi a Miniplex.
Na most a kalapács viszont már eszi! Mondhatni bekopogtam, s be lettem engedve. Mint az sejthető, az a zöld izé egy ellenállás.
Ütöttem még egy kicsit, gondolván veréssel töröm le az ellenállást.
Íme a 4,7 kiloohmos ellenállás.
Majdnem 31 éve volt ide bebetonozva!
Kivertem a maradék betont a krómozott kupakból. Mi az, hogy minek? Nos azért, mert úgy gondoltam, hogy ez a része egyszer talán még jó lesz valamire.
A látványt elnézve, az merült fel bennem, hogy épp itt lenne az ideje egy alapos fióktakarításnak.
Mindössze ennyi maradt meg a szerkezetből, illetve már eleve csak ennyiből állt. De vajon mi lehetett ez? P=U2/R, vagyis P=2202/4700 kiszámolva P=10,3 watt. Vagyis ez egy 10 watt teljesítményű fűtőkészülék. De mégis mi a fenét lehetne ezzel felmelegíteni? Még egy zoknit sem lehet rajta megszárítani! Ha valaki tudja, hát mondja el a nyulat. Eddig érkezett ötletek:
- nyakkendővasaló
- melegítő beteg testrészekhez (Katona Krisztián)
Nemrég említettem a szovjetunió lehangoló színeket előállító különleges ügyosztályát. Ez onnan jutott eszembe, hogy tizedszerre sem tudtam felvenni a géppel ennek a digitális órának az árnyalatát. Szóval még ez volt a legsikerültebb kép. A jobb oldali csavarhúzó szép piros, a baloldali szép kék, az ecset nyele sárga, az óra tokja pedig... Ha jól tudom magentának hívják ezt a színt. A magenta szót a helyesírás ellenőrző aláhúzza, amivel részemről teljes mértékben egyetértek. Majd rásózom valamelyik "cég hű" kollégámra ezt az órát, hiszen ez a mi (Magyar Telekom) színünk.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.