Napelemes powerbank
(széthajtható)

Ezt a valamit az ötvenivel nénitől vettem, kifejezetten azért, mert mindjárt két
napelem is van benne. Hogy mire kell nekem a napelem? Nem mindegy...

 

 

Ez itt egy zsanér.

 

 

Ez pedig a készülék egy szem nyomógombja, két csatlakozó társaságában.

 

 

Ilyen formára lehet szétnyitni.

 

 

Vagy ha egy kicsit erőltetem, akkor akár ilyenre is.

 

 

   Ha rásüt a nap, vagy jelen esetben az asztali lámpa, akkor kigyullad rajta a töltés megindulását jelző piros LED. A zöld LED pedig akkor világít, ha megnyomom az apró doboz oldalán az egy szem nyomógombot.

 

 

Ha így teszem le, akkor mindig ugyanarra az oldalára billen, ami egyértelmű
jelzés arra, hogy az akkumulátor az asztalra simuló felében bújik meg.

 

 

   Az apró lyukba az óráscsavarhúzót bedöfve, majd persze meg is forgatva, azt tapasztaltam, hogy az üresben forog, mire fel azt hittem, hogy ki van szakadva az anyagból a menet. Amúgy persze nem, csak a lyuk mélyére történő hatoláshoz túl vastag volt az elsőnek választott csavarhúzó.

 

 

A doboz ezen felében - természetesen a másik oldalon
található fényelemen felül - nincs semmi.

 

 

A fényelem annyira új, hogy még rajta van a védőfólia.

 

 

   A zsanér oldalán puszta kupaknak nézett valami maga a tengely. A tengelyben található vájatban a napelem felől érkező vezetékek futnak. Most persze nem, de ha nem lenne ott, vagyis tömör lenne a tengely, akkor a bedugásakor menten elnyírná a drótokat.

 

 

   Míg a powerbank másik fele a csavarok kitekerése után egyből kettévehetővé vált, addig az akkumulátort is tartalmazó felével már komolyan meggyűlt a bajom. A tapétavágó kést ugyan sikerült bármelyik éle mentén beleerőltetnem, de hiába feszegettem vele a házat, mert azt valami még nagyon összetartotta. Pontosabban szólva valamik, mert semelyik irányból sem sikerült egy milliméternél szélesebb rést feszítenem rajta.

 

 

Mire fel lesz ami lesz alapon, nekiálltam kifeszíteni a házból a napelemet.

 

 

Ami alól menten előkerült az ott alattomos módon elhelyezett négy apró csavar.

 

 

   A panelen van még hely alkatrészeknek. Mivel használati útmutatót nem adtak hozzá, így el nem tudom képzelni, hogy azon felül, hogy energia vehető ki belőle, esetleg a napfényen túl más energiaforrásból is feltölthető (például hálózati töltő, vagy autóakku), mégis miféle kunsztot tudhat még.

 

 

   Az apró akkumulátoron a kínai írásjelek dominálnak. Itt aztán egy pillanatra megtorpantam, mégpedig a hogyan tovább kérdésen rágódva, de végül még arra is lusta voltam, hogy rámérjek az akkura.

 

 

Mivel a polcomon már van egy olyan napelemes töltő, ami szabadon cserélgethető
ceruzaakkumulátorokat tölt, ezért úgy döntöttem, hogy ennek a pincében a helye.

 

 

   Nemcsak ő, de a Mohanet bigyó is kapott por és bármi más kosz (főleg penész) elleni folpack borítást, majd a többi pince irányába tartó apróságommal együtt bekerültek a rózsaszín vödörbe, ami persze szintén a pincébe való. Amúgy ennyi odalentre valót annak ellenére sikerült összeszednem, hogy ezt tegnap is ugyanígy megtettem. Már csak ez is jelzi, hogy itt aztán tényleg sosem lesz rend...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.