Adóvevő

Azért ezt választottam, mert mivel ez hiányos, így
elég nagy valószínűséggel elbontásra kerül.

Hordozható adóvevő. Ha nekünk (mármint a házkörüli srácoknak) lett volna ilyenünk, szerintem nagyon jókat játszottunk volna vele. Mondjuk a 70-es években ilyesmiért (mármint engedély nélküli adókészülék üzemeltetésért) simán elvitt volna minket a rendőr. Persze ekkor derült volna ki, hogy vajon szeretnek-e bennünket a szüleink annyira, hogy kihozzanak a kóterből.

Míg ehhez a gombhoz oda van írva a funkciója,
vagyis az, hogy nyomd meg és beszélj...

...addig ehhez a másikhoz nincs. Ez amúgy valószínűleg morzézásra szolgál.

Mára már se mikrofonja, se teleptartó fedele nincs. Ezek mondjuk nem akkora
hiányosságok, melyeket ne lehetne pótolni, csak ugye nincs rájuk ok.

A KAMTO 3628-ra semmiféle releváns találatot sem dobott
a google, mint ahogy az NO.6302289.-re se. Na majd most!

Íme a mára már ki tudja merre hányódó mikrofon irányába
tartó rugós kábel vége. Ez egy annyira informatív fotó...

Mikor már épp keresni kezdtem volna, egyszer csak magától előkerült a
hangerőt szabályzó gomb. Mármint az a harmadik fehér ott középen.

Egy ilyen fotó ha másra nem is, de arra azért mindenképp jó, hogy javításkor visszataláljon az ember a helyére egy, esetleg több, vagy épp az összes leszakadt vezetékkel. Ez annyira így van, hogy már kaptam is ilyen irányú köszönő levelet, ráadásul valahonnan Ausztráliából, mégpedig az Orionton táskarádiót kiveséző cikkemnek köszönhetően, ami alapján sikerült a távoli mesternek a ki tudja miért elemeire bontott rádiót újrakábelezni. A jelen kép címe mindeközben azért "kétszer is", mert a panelra két helyen is rá lett írva, hogy a rádió 27 MHz-en működik.

Az összes többi hibát nem számolva, már csak ez az
egy is működésképtelenné tette az elektronikát.

Vajon mi lehet ott az a kis malacorr a hangszóró mágnesén? Nekem az a tippem,
hogy az ferritből van, és valaha az antennahosszabbító tekercs vasmagja volt.

Mint az a középfrekvenciás transzformátorok hiányából sejthető, ez az adóvevő egyenes, úgymond szupreg rendszerű. Ez mondjuk nem annyira meglepő, mint az a másik tény, miszerint ebből az adóvevőből még az adásoldal pontos frekvenciáját meghatározó kvarcot is kispórolták.

Elmondom mi volt az eredeti terv, mert ez a videó így magában mondhatni nem igazán áll meg. Szóval azt terveztem, hogy leveszem az asztalomon található pult tetejéről a woblert (amit amúgy sem ártott volna leporolni), majd melléteszem a voki tokit, s úgy tekergetem a wobleren a gombokat, és akkor látszott volna, hogy az apró vevő milyen széles sávban vételkész. Erre fel ez a zagyvaság lett belőle...

   Abból a másik tervemből pedig, hogy kiveszem a panelt a dobozból, feliratozom a lábait, majd a tulajdonképpeni lényegét a pincei paneles fiókban helyezem el, na abból sem jött össze semmi.
   Mi az, hogy miért nem? Azért nem, mert ennek nem lett volna semmi értelme. Már úgy értem azért, mert ha valaha szükségem támadna egy szuperregeneratív rádiópanelra, akkor azt jobb, pláne könnyebb lesz így egyben, akár azonnal hadra foghatóan megtalálni (már ha valaha is újra előkerül), mint holmi maradványként.
   Ennek persze pusztán az a lényege, hogy mikor nem akarok valamit megcsinálni (jelen esetben például a panel feltérképezését, valamint feliratozását, vagy hozzá egy kis rajzot, amibe aztán becsomagolom), akkor még számomra is meglepően értelmes kifogásokat vagyok képes kitalálni. Mindeközben a rugós mikrofonkábel azért került a dobozon belülre, hogy ne lógjon ki. Már úgy értem, hogy ha hagynám lógni (nekem bezzeg szabad), akkor a pincében biztosan mindenbe beleakadna.

Egyszerűen el nem tudom képzelni minek kellene történnie, hogy ingerenciám
támadjon ennek a nem különösebben csinos doboznak az újrahasznosítására.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.