Elől oldalt világítós kínai elemlámpa
(mindennapi használatra)

Ezt a lámpát minap vettem magamnak. Kimentem a piacra. Ugyan övtáskáért indultam,
de ez lett a vásárlási akcióm vége. Mindegy... Legalább vettem valamit. Az ok, hogy
elegem lett belőle, hogyha rá kellett világítanom egy sötét részletre (a szobámban
ilyen részlet vagyok például én magam is), akkor vagy kimerült elemmel, leeső
lámpafejjel, esetleg kontakthibás kapcsolóval kerültem közelebbi ismeretségbe.
Ez a lámpa meg valahogy masszívnak néz ki. Kívülről gumi borítása van, ettől jó
fogás esik rajta. A nyomógombjai ki-bekapcsolgatják a fényt, vagyis ennek nincs
semmiféle idióta villogó funkciója, mint mondjuk egy kínai első vagy hátsó
biciklilámpának. Nincsenek kiálló részei sem, amik letörnének róla,
mikor leesik. Mindenütt szép kerek, vagyis még fel sem sért,
mikor épp rám esik. Hülye egy egy szempontjaim vannak!

 

 

Oldalt rengeteg LED van rajta, ha valahova épp nagyon sok fény kell.

 

 

A lámpa elején viszonylag kevés LED van, mégpedig azon egyszerű okból kifolyólag,
hogy nem fér ide több. A LED-eknek azért van olyan fura színe, mert derengenek.

 

 

Ez most vagy hiba, vagy funkció. Ha hiba, akkor valami feleslegesen vezeti a lámpában
az áramot. Ha meg funkció, akkor az lehet a célja, hogy sötétben meg lehessen találni
a leesett lámpát. Pince mélyén meglepően jóleső funkció tud lenni! Akár így van,
akár úgy, megszabadulok tőle. Nekem ne egye feleslegesen a ceruzaelemet!

 

 

Íme a lámpa hátulja. Már persze csak akkor, ha ennél a formánál
értelmezhető egyáltalán a "hátulja" meghatározás.

 

 

Nem! Nem olvadt bele a hátába egy gombelem, hanem ez egy mágnes.
Amennyiben mágnesezhető környezetben vagyunk, tapad rá a lámpa.

 

 

Ha meg nem, akkor itt ez a nagyszerű akasztó.

 

 

Persze felmerül az emberben a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem arra áll
a lámpa oldala, mint ahogy a kampó fel van szerelve a lámpára.

 

 

 

Szerencsére ez egy jól kitalált részlet. Mint az látható, a kampó vége gömbcsuklós.
Vagyis az akasztó minden irányba könnyedén elforgatható.

 

 

Az elemtartó fedele egyrészt szépen el van rejtve, másrészt masszívnak tűnik.
Persze majd idővel kiderül, hogy csalódok-e ebbéli vélekedésemben.

 

 

Ugyan jó szemem van a technikai dolgokhoz (legalábbis szerintem), de ettől azért
még időnként előfordul, hogy valamit alaposan benézek. Most is pontosan ez
történt. Ugyanis azt gondoltam, hogy két ceruzaelem kell bele. Vagyis
igen nagy valószínűséggel transzverter van a lámpában, mert
a fehér LED-nek kevés a három voltos feszültség.

 

 

Erre fel kiderült, hogy mégiscsak három elem kell bele, vagyis igen nagy
valószínűséggel nem transzverteres. Ennél nagyobb bajom sose legyen!
(árul el a szerző vágyairól gyanútlanul egy újabb különös részletet)

 

 

Az volt a tervem, hogy nem veszek bele elemet, hiszen az drága, hanem jó lesz bele
az akku is, hiszen van némi készletem olyanokból, melyeket a fényképezőgépem
már kiköp. Csakhogy nem transzverteres, tehát nem biztos, hogy normálisan
fog működni a három elem 4,5 voltja helyett a három akku 3,6 voltjáról.

 

 

Szerencsére a lámpában található LED-ek nagyívben tojnak a nyafogásomra.
Vígan elvannak a három Ni-Mh akku által szolgáltatott feszültségről.

 

 

Körbevilágítottam a szobában a lámpával, s mindjárt találtam is valamit.
Ez a gumiláb igencsak rég repült el, mikor az EPT telefont boncoltam.

 

 

Az előre nyíl az első, a hátra nyíl az oldalsó LED-eket kapcsolja be. Ugyan az egyik
nyíl iránya nem stimmel, ez azért nem egy akkora hiba, hogy ne lehetne vele
együtt élni. Pláne úgy, hogy mikor épp szükségünk támad a lámpára,
vagyis mikor sötét van, akkor úgysem látjuk a nyilakat.

 

 

Íme a lámpa belülről. Kénytelen voltam elvenni a fehér hátteret,
mert teljesen kiakadt a két véglettől a fényképezőgép.

 

 

Azért is lövök rólad egy jó képet!
(kiáltotta a szerző elszántan, úgy a huszonkettedik exponálás után)

 

 

Íme az oldalra világító LED-ek panelja.

 

 

Majd mindjárt feltérképezem, hogy mégis mi végre vannak itt ezek az öcsi panelek.

 

 

Mivel ennyi az egész elektronika, valószínűleg sikerül megbirkóznom a feladattal.

 

 

A két fekete bogyóc tranzisztor. Ők ketten kapcsolják rá a feszültséget a LED-ekre.
A két ellenállás "mindössze" a kapcsolótranzisztorok bázisáramát korlátozza.
Az öcsi paneleken egy-egy multivibrátor van. Mikor impulzust kapnak
a nyomógombtól, hol be, hol meg kikapcsolják a tranzisztorokat.

 

 

Az S8550 egy teljesen hétköznapi tranzisztor.

 

 

Gondoltam megnézem, hogy miért derengenek a lámpa elején található LED-ek.
Amúgy az oldalsók nem produkálják ezt a jelenséget. Bekapcsolt
állapotban 3,5 voltot mértem a LED-ek panelján.

 

 

Kikapcsolt állapotban pedig 2,4 voltot. Szóval ettől van a derengés! Nekem nincs
szükségem erre a funkcióra, mivel tudom, hogy hol tartom a szobámban a lámpát.
Akkor sincs gond ha elfelejtem, hiszen nincs itt olyan sötét, hogy meg ne találjam.

 

 

 

Próbaképp odanyomtam a megnyálazott ujjamat a kapcsolótranzisztor bázis
és emitter lábára. Ahogy ezt megtettem, azonmód megszűnt a feszültség
a LED-ek panelján. Vagyis a derengés megszüntetésére be kell
építeni egy (konkrétan persze két) lehúzó ellenállást.

 

 

Gondoltam ráfogok a tranzisztorra, vajon melegszik-e a rajta átfolyó áramtól.
Hogy azt tüzes k.... anyukádat! (a pontok természetesen kínait jelentenek)

 

 

Oda süllyedt a világ, illetve az elektronika, illetve az elektronikák ára, hogy megéri
egy egyszerű kapcsolót nyomógombbal, plusz egy öcsi paneles multivibrátorral,
plusz egy (jelen esetben persze két) kapcsolótranzisztorral helyettesíteni.

 

 

Ugyan láthatóan csak a lámpa eleje derengett, de az oldalfény panelen található
LED-ek lábain is két volt feletti feszültséget mértem, ezért mindkét
tranzisztor bázisát lehúztam 220 kiloohmmal az emitter felé.

 

 

Utolsó mérésemmel azt áll szándékomban kideríteni, hogy mégis mennyit
fogyaszt a lámpa, pontosabban szólva a LED-eket kapcsolgató
elektronika, a lámpa teljesen kikapcsolt állapotában.

 

 

1 mikroamper, vagyis nem ebbe fognak belepusztulni az akkuim.

 

 

A méréshez leforrasztottam az elemtartó egyik kivezetéséről a vezetéket, majd
mikor kisvártatva vissza akartam pákázni, csak néztem, hogy nem is
volt leónozva a forrasztófül. Apukám erre mondta siheder
koromban, hogy ez nem forrasztás, hanem taknyolás.

 

 

Először ezt a kampót kell betenni a helyére, majd közvetlen utána kell felpattintani
a lámpa elejét, különben ez a kimaradt valami rákérdez, hogy ő mégis hová való.

 

 

A kép címe: nem dereng
Persze nem az nem dereng, hogy miért készült maga a kép, hanem jelen esetben
maga a lámpa hagyta abba a (nekem legalábbis) felesleges derengést.

 

 

Egyelőre ide akasztottam. Itt lesz később is, csak majd kap egy rendes kampót,
amiről nem tud olyan könnyen leesni, mint a jelenleg használt csavarfejről.

 

 

Ezek a hasznavehetetlenek pedig mennek szépen a rejtekdobozomba.

 

 

Elrakás előtt mindenképp ki kell belőlük venni az elemeket!

 

 

Ha én magam ugyan még nem is, de más egyéb
sötét részletek már megvannak világosodva.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...