Bicikli dinamó
(ráadásul mindjárt kettő)

Nem valami jó jel a rendőrautó egy kirakodóvásár előtt. Szerencsére most nem
az árusokat piszkálták, csak valami futóversenyt biztosítottak. Részemről
szerintem egyáltalán nem okos dolog lomos piacra járnom. Legalábbis
ekkora felhalmozott kacattengerrel nem. Persze van pár dolog, amit
gondolatban előre beírtam a táblázatba, hogy majd szétszedem, ha
kerül belőle egy példány. Ha ilyet látok, na akkor azt megveszem.

Épp ilyen tárgy például a bicikli dinamó. Bár ez inkább egy állandó mágneses
forgórészű generátor, de nem sok értelmét látom az elnevezésen vitatkozni.
Gyerekeknek meg úgy is dimanó, mert annak legalább van valami értelme.

Miután megvettem az alumínium tokos régit, egy hétre rá kaptam a nagyon fényest.
Hogy minek belőle kettő? Azt most inkább ne firtassuk... Olcsó volt és kész!

A modernebb neve Mondial.

Erre meg az volt írva, hogy Made in Hungary, 6 volt, 3 watt, csak az idők folyamán
a felirat lekopott. Láttam még egy ilyet is (bár ez már régen volt).
No meg ennek bizony négy számjegyű volt az ára.

Szép a formája.
Már úgy értem, hogy műszaki szemmel nézve is szép, meg úgy általában is.

A bicajon a dinamós világítást nem elektromos, hanem mechanikus kapcsolóval lehet
bekapcsolni. (legalábbis jelen dinamó esetében ez így volt) Ez így jó, hiszen nappal
minek forogjon fölösben a dinamó? Pláne, hogy nehezebb is hajtani tőle a bicajt.

Ha fent van a vázon, akkor könnyebb bekapcsolni
mint így, hogy mindkét végébe én kapaszkodom.

A recés rész megy neki a gumi szélének.

Mielőtt nekiállok tönkretenni, teszek vele egy próbát.
Az egyszerűség jegyében (nem kell annyira tekerni) egy
szem csupasz LED felhasználásával. Jelentem működik.

Ide jön a drót amelynek másik vége a lámpákhoz vezet.
A másik vezeték a dinamó háza, plusz a bicikli váza.

Lenyomni a rugót, bedugni a drótot, majd elengedni a rugót. Ennyire egyszerű
rákötni a drótot erre a dinamóra. Persze akadt akinek ez sem ment, mert
nem fogta fel a rugó szerepét. Például egy barátnőm bicaján bele
voltak dugva a drótok a lyukba, majd a kilógó drótok rá voltak
tekerve a laprugóra. Persze, hogy nagyon villogott a lámpa!

Ezt a műszert már mutattam belülről. Ez egy teljesítmény hanggenerátor. Képes
olyan energiaigényesebb tárgyakat is meghajtani, mint például egy hangszóró.

Jelen esetben a dinamót kötöm rá. Masszív dolog az STK078-as IC!
Legalábbis nagyon merem remélni, hogy az.

Egy régi Rádiótechnika cikkben olvastam, hogy a kerékpárdinamót szinkronmotor
üzemmódban is lehet üzemeltetni. Ez nekem valahogy nem akart összejönni.
Szegény dinamónak esze ágában sincs forogni! Összes produktuma,
hogy a szokatlan vezérlés hatására néha fura hangokat ad.
No de forogni azt nem forog!

Innen fogom megtámadni szegényt, mégpedig az erősebbik csípőfogómmal.

Mielőtt még foghatatlanra peremezném szét az alját (lásd az alanti képet),
leszedtem róla a meghajtást. Aztán gyorsan vissza is tettem, mert koszolt.

Nagyon puha anyagból van, akár még foggal is ki tudnám bontani.
Már persze ha volna annyi fogam...

Leugrott róla a kupak.

Egyelőre még nem sok minden látszik, de majd én
mindjárt teszek róla, hogy ez ne így legyen!

Íme a forgórész. Menet, tengely, mágnes.

Az állórész először nem akart kijönni a helyéről, de mint az
a képen látszik, erre a problémára is tudom a megoldást.

A tartószerkezet négy ponton van hozzászegecselve a dinamó házához.
Gondoltam leszedem, és akkor lehet egy olyan kép, ami alá azt írom:
Illetve már csak volt.
Három dolog tartott vissza a szegecsek kitépésétől. Egyrészt a kosz,
másrészt a balesetveszély (éles peremek), harmadrészt a lustaság.

Ahogy forog a mágnes, hol így, hol meg úgy változik a tekercsben a mágneses tér.
Gondoltam bemutatom a generált jelalakot. Aztán rájöttem, hogy már késő.
Persze még mindig ott lett volna a másik dinamó, de ott is én voltam
a gyorsabb. Mire előkaptam volna az oszcilloszkópot, már
rég nem lehetett forgatni szerencsétlen dinamót.

Ebből a három alkatrészből állt össze az állórész. Azért ez a neve, mert nem forog.
Erről az a kedves történet jut eszembe, mikor az egyik osztálytársam szellemi
képességeit az oktató, az igen találó "hülye vagy fiam, csak nem forogsz"
rövidke mondattal jellemezte. Ezt cáfolandó, pajtásom azonmód
bevetett néhány meglepően bénára sikeredett piruettet.

Szimmetrikus alkatrészek.

Semmi ötletem sincs, hogy mégis mire tudnám felhasználni.
Megy is bele azonnal a kisvödörbe.

A tekercs az drótból van, így akár még jó is lehet valamire.
Vagyis egy újabb lommal gyarapodott a gyűjteményem.

Nézzük a következő alanyt. Ez már kissé modernebb kivitel. Tisztára olyan,
mintha krómozott volna. Ez persze csak a látszat, hiszen műanyagból van.

Gondoltam - mielőtt kivégzem a szerencsétlent - teszek vele egy próbát, mégpedig
az előbb sikertelenül forszírozott motor üzemmódban. Jelentem ez működik!
Mondjuk ahogy jár, sok mindent rábíznék, de lemeztányért azt biztosan
nem. Minden ez, csak nem finom járású! A korabeli Rádiótechnika
cikkben ugyanis egy ilyen kerékpár dinamót lemezjátszó
motornak ajánlottak felhasználni.

Nemhogy a dinamó háza, de még a meghajtó dörzskereke is műanyagból van.

Cserébe roncsolás mentesen bontható az alja.

A működési elv azonos, csak a forma lett egy kicsit más.

Itt egy irányba lógnak ki az állórész elemei, s közöttük pörög a forgórész mágnese.

Valószínűleg a mágnest lehet (lehetett volna) roncsolás nélkül leszedni
a tengely végéről. Ezt abból gondolom, hogy a dörzskereket nem.

Ez úgy rá volt fröccsöntve a tengely végére, hogy csak na!
Persze az is lehet, hogy egyszerűen rápréselték.

Ehhez a felületi kiképzéshez szerintem nem tartozott oldható kötés.

Ezt elteszem. Pláne, hogy még a csapágya is megvan!
Hogy aztán kelleni fog-e valaha valamire?
Illetve, hogy mégis mire lesz jó...

Nincs szívem kidobni, merthogy olyan szépen forog.

Ráhúztam a maradványokra a másik dinamó tekercsét.
Így - ha lehet ezt mondani - még szerencsétlenebbül néz ki.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.