HF generátor és millivolt mérő egyben
(nem vagyok rá büszke)

A pincében rejtegetem, mint valami sötét családi titkot. Ott van a polc közepén
az élére állítva. Tulajdonképpen nem is akartam szétszedni, de az első
hanggenerátoromat már láttuk, a harmadikra meg szükségem
volt, csak nem működött. Megjavítottam, belefotóztam,
és ha már a harmadikat szétszedtem, szóval egyszer
az életben betarthatnám az időrendi sorrendet is...

 

 

Felülről nézve semmi gond. Szokvány doboz, amit a
boltban akkoriban (mikor készült) kapni lehetett.

 

 

A doboz alján nincsenek fölösleges lyukak, vagyis a dobozt nem lakta e műszer előtt
senki. Ez nem mindig van így. Legalábbis nálam nem, mert dobozokat szokásom
volt többször is újrahasznosítani, ha tegyük fel már meguntam a tartalmukat.

 

 

A csavar egy már kissé rozsdásodik. Gondolom a fáspincében tárolás miatt lehet.
A gumiláb pedig kezdi elhagyni magát. Lehet, hogy gumiláb fetisiszta vagyok?

 

 

A két piros szerkesztési vonal valamiért ott maradt a hátlapon.

 

 

Fogjuk rá, hogy kívülről szép. Mondjuk szerintem belülről is az. Ha csak kicsit
is olyan jó lenne, mint amennyire szép, na akkor biztosan nem a fáspincében
tartanám eldugva, mint valami bűnt. Szóval innentől semmi jóra se számíts.

 

 

Szerettem volna egy hangfrekvenciás millivolt mérő műszert. A könyvekben rengeteg
kapcsolási rajz van, ráadásul egyik sem bonyolult, még az én tudásszintemen sem.
Egy apróbb probléma volt, mégpedig az, hogy egyszerűen képtelenek voltak
a könyvbéli rajzok meghajtani ezt az 1 milliamper érzékenységű, (vagy
inkább nevezzük érzéketlenségnek) alapműszert. Csinálhattam én
bármit, nem kart elmenni a mutató a végállásig. Vagy ha mégis
elment hatig a mutató, akkor meg a skála linearitásának volt
annyi. Átrajzolni meg nem volt kedvem. (bár nem nagy ügy)

 

 

 

Így működnek az értelmetlen flancolásként a mérőműszerbe épített méréshatárt jelző
LED-ek. Tudom, hogy ennek nem sok értelme volt, de ha egyszer nekem sem...
A mutató pedig azért vergődik oly csúful, mert... Erről majd kicsit később.

 

 

Szerettem volna egy jelgenerátort is. Kell az mindig az audió dolgok méréséhez.
Hogy ebből meg mi lett... Ne nézd tovább, ha nem bírod a műszaki horrort!
Balra a kapcsoló állítja be a frekvenciát. A három hétszegmenses kijelző
jelzi vissza, hogy hol áll a kapcsoló. Szóval nem frekvenciamérő, csak
elektronikus számkijelző. A kis gombbal a kimeneti jelszint váltható.
A sárga gombocska a power. A jobbra fekete tekerő meg a kimeneti
jelszint folyamatos szabályozását valósítja meg. A zöld LED pedig...

 

 

 

Nem egy nagy tudású szerkezet, de sajnos van ennél nagyobb baja is.

 

 

Rendes gyerek vagyok, hiszen beletettem a műszerbe a teljes dokumentációját,
méghozzá az eredeti kockás füzetlapok formájában. Mondjuk az, hogy pont
a tápegységre tettem a papírokat... No de mindegy, hiszen
nem melegszik ez annyira...

 

 

Mondom! Ha olyan jó volna, mint amilyen szép...

 

 

A hálózati trafót magam tekercseltem.
Persze a trafótekercselés nem egy annyira bonyolult dolog.
Igen érdekes és egészen egyedi a hálózati zsinór tehermentesítésének kiképzése.

 

 

A jelgenerátor maga egy annyira elcseszett valami, hogy az egyszerűen elképesztő!
Tisztázzuk! Tudnék építeni rajz alapján egy teljesen kommersz HF jelgenerátort?
Igen. Volt rajzom? Igen. Voltak hozzávaló alkatrészeim? Igen. Vagyis semmi
értelmes magyarázat sincs arra, hogy miért ez az elképesztő szörnyszülött
lett megvalósítva. Leírni is borzalom, hogy mi ez a disznóól! Nincs meg
a végső rajz, amit mondjuk nem is csodálok. Valahol leltem egy olyan
rajzot, ahol a 7400 két kapujából kettes frekvenciaosztót produkáltak.
Az, hogy létezik kettes osztó IC, az engem egyáltalán nem zavart, hiszen
volt egy maréknyi 7400 a tarsolyomban. Tehát a műszer jelgenerátorának
felépítése: TTL szintű RC oszcillátor, majd 7400 kapukból kiképzett kettes
osztók, mindez egy valami elvadult kapcsolóhálózattal kombinálva. De ez
nem volt elég, tudtam még fokozni a borzalmat! Majd nézd meg a kijelzőt.

 

 

Ez itt a jelgenerátor kimenti erősítője.

 

 

Ezzel a fokozattal legalább nincs baj. Ezen persze nincs mit csodálkozni,
hiszen ez nem saját fejlesztés. Volt annyi eszem, hogy legalább ezt
ellessem valahonnan. De akkor a generátort vajon miért nem?

 

 

A kicsiny erősítő panelja olyan amilyen. A fóliacsíkok vezetik az áramot, oszt kész!

 

 

A panelterven látszik, hogy először vonalasnak készült, majd mégiscsak pacás lett.

 

 

Egy Yaxley tárcsa kapcsolja az alap oszcillátor kondenzátorait, egy másik pedig
az osztókat, és egy harmadik a kijelzőt a diódás vezérlő mátrixon keresztül.

 

 

Mivel nem voltak pontos ellenállásaim, ezért
több darabból raktam ki a kimeneti osztót.

 

 

Ez a kijelző panel hátulja. Én is rajzolhattam volna pár számot a kapcsoló
köré, mint bárki más normális ember, csak ugye én nem...

 

 

Léteznek hétszegmenses számkijelzőket megható, illetve mindenféle módokon
át, le, fel, szét, és ki tudja még milyen irányokba kódoló integrált áramkörök.
De én persze nem... Viszont én vagyok az a ritka nagy barom, aki
kirakja a szegmenskódolást OA1182-es diódákból!

 

 

Persze ha van itthon panel, dióda, kedvem, és az eszem is elment, akkor
ugyan miért ne? Na nekem ennyi már elég is volt a megvalósításhoz!

 

 

Hogy kábelkorbácsot is varrtam, az még csak hagyján. No de miért lett
fehér az összes vezeték? Ha valaki, akkor én mint telefonos,
annyi színes drótot hozhattam volna haza, hogy még!

 

 

Nem is oly rég kérdezte valaki, hogy hogyan kell kivarrni a kábelt.
Hát így.

 

 

Nem volt egy normális dolog, hogy megfúrtam a műszert a hat LED miatt.
Mindezt csak azért, hogy ne kelljen felirat a kapcsoló gombja köré.
Egyes részeket profin megcsinálok, a lényeg meg egy okádék.

 

 

A millivolt mérő panelját nem fogjuk tudni megnézni
ennél közelebbről, mert túl alaposan beburkoltam.

 

 

Na most az lehet, hogy borzasztó, cserébe viszont működik. Ezt a kapcsolást is úgy
fejlesztettem, mint ahogy bármi mást. Mivel alapvetően nincs semmi ilyen irányú
képesítésem, ezért a legprimitívebb amatőr módon, vagyis a "megy / nem megy"
elvet alkalmazva készült az áramkör. Normális rajzokon a műszer egy igen erős
negatív visszacsatoló kör része, mégpedig a diódákkal együtt, hogy a diódák
kezdeti szakaszban (nyitófeszültség) nem lineáris karakterisztikáját valami
eltűntesse. Ehhez képest itt semmi ilyesmi sincs, mégis egész jól működik.
Ez valószínűleg azért van, mert az egy milliamperes alapérzékenységű műszer
mutatója mire megindul, a diódák már rég túlvannak a nemlineáris szakaszukon.
A méréshatár váltásakor meg azért vergődik a mutató őrült módra, mert ilyenkor
a műszer a saját csatolókondenzátorainak a töltését kisütését is megméri.

 

 

A panelt Merklin fémépítő alkatelem tartja.
Tulajdonképpen a Merklinről tértem át az elektronikára.
Ahogy elnézem ezt a műszert, jobb lett volna, ha megmaradok a fémépítőnél.

 

 

Ahova nem jutott Merklin, oda jutott valami
hasonló az apróvas feliratú dobozomból.

 

 

A millivolt mérő bemeneti osztókapcsolója. Az osztó maga a panelen kapott helyet.

 

 

Ezek a LED-ek...
Egyszerűen nem tudok betelni a saját hülyeségemmel!

 

 

A kimeneti jelszint kapcsolójának fokozatai kézzel vannak feliratozva.

 

 

A folyamatos szintszabályzó gomb ellenben gépi számozású.
Mind a mai napig őrzök egy ív ezüst színű öntapadós számmatrica lapot.

 

 

Ilyen egészen hihetetlenül csúf foltokat képes hagyni egy előlapon a nikotin.
És az is hihetetlen, hogy ez engem 20 éven át egyáltalán nem zavart!
Na jó, most sem zavar. Bár rezgett a léc, hogy megpucolom!

 

 

Ez egy "szeretem" típusú gomb. Apukám hozta a Tanérttől. A műszeren mind a ki,
mind pedig a bemenet hétköznapi RCA harangcsatlakozó. Miért van mellette
egy banánhüvely, mint földelési lehetőség? Mindent én sem tudhatok!

 

 

Akinek az eddig látott borzalmak közt nem tűnt volna fel, annak is leesik ezen
ábra láttán, hogy a TTL IC-kből négyszögjel fog kijönni! Négyszöggenerátor
audió célokra? És mégis hogy néz már ki az a szerencsétlen négyszögjel?

 

 

Íme az előbb látott jel nagyításban, bár inkább az oszcilloszkópom
elrejtés (vagyis a power off) funkcióját kellett volna bevetnem.

 

 

Az is előfordul, hogy ilyen jelet ad ki magából a műszer. Csakhogy ez nem egy
választható lehetőség, hanem egyszerűen hol ilyen a jel, hol meg olyan.

 

 

Nem volt normális (értsd pici) méretű trimmer, ezért ez az
óriás lett beültetve a panelba. Ráadásul ez is hátulról.

 

 

Felraktam a polcra. Emlék ide, emlék oda (vagy talán éppen azért),
ez a műszer idővel egészen biztosan vissza fog kerülni a pincébe.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.