Energiatakarékos izzó
(különösen energiatakarékos)

Újra kezd elharapózni az asztalomon a rendetlenség. Mielőtt nekiállnék
a szerteszéjjel heverő kincsek boncolásának, előbb itt teszek rendet.

Legyen ez a nagy fehér golyóbis a mai szenvedő alany.
Ez egy IKEA-ban vásárolt energiatakarékos izzó.
Ez persze képzavar. Nem izzik ebben semmi!

Innen nem tudom megtámadni a belsejét.

Hiába püfölöm a csavarhúzómmal, ez bizony nem üveg!
Például leesett az asztalról, de nem törött el.

Nyugodtan feszegetem a kérdést, illetve a lámpa búráját a csavarhúzómmal.

Ezen a képen jól látszik, amint épp bedugtam valami mögé a csavarhúzót.

Kitúrtam egy darabkát az anyagból, ami valószínűleg sziloplaszt.

Ez pedig vér.
És én még azt mondtam, hogy a körte lesz a szenvedő alany!

Bevallom őszintén, hogy megbuktam anyagismeretből az ipari suliban.
No de az azért már durva, hogy még az üveget sem ismerem fel!

Tiszta merő egy vér lett minden.

Ahogy így elnézem, járhattam volna sokkal rosszabbul is!

Minden ragad a vértől!
Egy kis szünetet kellett tartanom, míg elállt a vérzés.

Az ott egy pöcök, amit biztosan ki lehet ugrasztani.

Csak előbb még meg kell szabadulni a maradék üvegcseréptől. Jó hangja
van az üvegnek, ahogy tépem a fogóval, illetve túrom a csavarhúzóval.

Az ujjam már elvágtam, ugyan mi történhetne még?
Na pontosan ilyenkor szoktak jönni az igazán véres események!

Fehér alapon fotózok fehér üvegcserepeket.
Ehhez képest viszont meglepően jó képek születtek!

Hogy jön ez ki onnan, feszegetem a kérdést, illetve magát a lámpát.

Na ez nagyon nem úgy néz ki, mint amit össze fogok tudni rakni.

Levettem magát a fénycsövet az elektronikáról, s közben két dolog jutott eszembe:
Egyrészt az, hogy miért nem dobom már ki az életveszélyes üvegcserepeket?
Másrészt meg az, hogy mi kötötte össze a fénycsövet az elektronikával?

A fénycső lábai rá vannak hurkolva ezekre a műanyag tüskékre.

Közelebbről nézve sem bizalomgerjesztőbb ez a megoldás.

A műanyag tüske ide jön bele ebbe a lyukba.

A lyukban ugyan van szegecs, de ez szerintem nem egy biztos kontaktus.

Idejött az asszony majd azt mondta: Majd ha piros hó esik!
Ezzel teleszórta az asztalomat szép piros hópihékkel.
Nem egyedül vagyok hülye, besegít a család...

Ez az elektronika hajtja a fénycsövet.
Nincs itt semmi meglepő, tudtam, hogy mi van benne.

Sikerült megtisztítanom, majd összeszerelnem.

Érdekes mód immáron tiszta lencsékkel is ugyanolyan ködösek a képek.

Mivel semmi hibát sem találtam benne, ezért összeraktam.

Ezt a foglalatot a drótdarabbal, mindössze néhány napja találtam az utcán.
Rögtön láttam, hogy nekem márpedig erre szükségem van!

A szétégett rövidzáras drótdarabot és a vaslemezt leszereltem. Természetesen
a vaslemezt eltettem, hiszen az idővel még biztosan jó lesz valamire.

Elég hülyén néz, bura nélkül, egy csupasz foglalatba tekerve.

Már említettem párszor, hogy semmiképp sem vagyok követendő példa!
Csupasz drótokat senki se dugdosson a konnektorba!

Mondjuk ez sem egy kifejezett életbiztosítás...

Illetve ezek UV fénycsövek, de nem is ezek
kellenek, csak a tápegységük kölcsönbe.

Erről beszélek!
Bemegy a 12 volt, kijön a másik oldalon ami a fénycsőnek kell.

Működik, miért is ne tenné...

Már megint micsoda kupi van az asztalon...

Azt hiszem, hogy ma sikerült nektek valami ujjat mutatnom.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.