Stalker IX CB rádió
(fogyjon egy a pincéből is)

Gondoltam választok valami érdekeset az alsó polcról. Ez egy amolyan politikus
kijelentés volt, vagyis semmi köze a tényekhez, hiszen az igazság az, hogy ma
a CB rádió jön, akármi más érdekesség is hever a polcon. Pedig van ám itt
érdekes! No nem a rádiók (majd persze ők is), hanem a fehér papírdoboz
tartalma. Abban ugyanis egy olyan gép van, amivel a némák
szoktak beszélni, de ezt majd később...

 

 

Most nézzük inkább ezt a CB rádiót. Szerintem ez egy kifejezetten szép darab.
A 80-as években szinte minden taxiban ez a típusú rádió volt. A gazdagabbak
persze President Grant-ot vettek, a szegényebbeknek a 40 csatornás jutott.

 

 

A CB (Citizen Band) sáv alapvetően 40 csatornából áll, és általában ennyit is tudnak
a rádiók. Na most a rendelkezésre álló hely ennél jóval szélesebb, ezért el lehet tolni
a rádió működési tartományát 450 kHz-el, s ekkor újabb 40 csatornát kapunk amin
beszélgetni lehet. Erre való az első kapcsoló. A középső kapcsolóval a zajvágót
lehet bekapcsolni. Ezzel a hirtelen beütés szerű zajok szintjét tudjuk
mérsékelni, mint például a villámlás, vagy az autó motorjának
gyújtása által keltett zavarok. A harmadik kapcsoló átkapcsolja
a CB rádió hangfrekvenciás végfokozatát megafon üzemmódba. Ha
a hátsó csatlakozóba bedugtuk a külső megafon hangszóró Jack dugóját,
akkor ki tudunk kiabálni az autóból a CB mikrofonjának segedelmével.

 

 

Van a rádióban térerő mérő műszer is. Szépnek szép, de részemről tulajdonképpen
sosem használtam semmire. Ugyan látszik rajta a vett jel erőssége, valamint adáskor
is kitér a mutató, no de ki figyeli ezeket az információkat? Mikor meg már rekedtre
ordítottuk magunkat, akkor úgyis leesik az embernek, hogy elfelejtette
feltenni az antennát, ha nem mutatja a műszer.

 

 

A "volume" gomb a power és a hangerőszabályozó is egyben.


A "squelch" gomb a zajzár. A rádió alapjáraton sustorog, veszi az éteri zajokat amik mindig vannak, még akkor is, ha senki sem forgalmaz az adott csatornán. AM üzemmódban ez még úgy ahogy elmegy, mint háttérzaj. Azonban FM üzemmódba kapcsolva a rádiót, ha az adott csatornán nincs forgalom, akkor örült sistergést fogunk hallani. Ha a zajzár gombját elkezdjük feltekerni, akkor egyszer csak csend lesz. A rádió csak akkor fog megszólalni, ha lesz vétel, vagyis valaki forgalmazni kezd az adott csatornán. A zajzárat feltekerve adásszünetben csendben fog maradni a rádió. Mindezért cserébe annál nagyobb lesz az ijedtség, mikor egyszer csak felüvölt valaki a csendből!


A "mode" kapcsoló funkciójának elmagyarázásáról legszívesebben elfelejtkeznék. No de ha egyszer pont középen terpeszkedik, akkor nem lehet kihagyni. Az FM azt jelenti, hogy a mikrofon jelével a rádiófrekvenciás jel frekvenciáját moduláljuk. Az AM azt jelenti, hogy az RF jel amplitúdóját (jelszintjét) moduláljuk. Az USB és LSB viszont már sokkal keményebb dolog! Legalábbis a működési elv elmagyarázásának szempontjából. Nézzük az alapesetet. Adásra kapcsolunk, mire fel kimegy a rádióból az antenna irányába 10 watt teljesítmény. Ez mindössze annyi információt hordoz, hogy adunk-e vagy sem. Így működik a morze adás. Nyomkodjuk az adás gombot, ami egy billentyű. Nézzük most az AM modulációs eljárást. Ha modulálni szeretnénk a kimenő RF jel amplitúdóját, akkor teljesítményt kell hozzáadnunk, illetve elvennünk. Tegyük fel 100% a modulációs mélység. Ez annyit tesz, hogy az RF jel amplitúdója a modulálatlan jelszinthez képest a nulla és a kétszeres jelszint között változik. Ehhez éppen kétszer annyi energia kell mint moduláció nélküli esetben. Nézzük meg az energiamérleget. 10 watt vivőnk van, ami semmiféle információt sem hordoz. 10 wattot fordítottunk modulációra, ami kétszeresen hordozza az információt, hiszen a vivőfrekvenciához képest lefelé és felfelé is megtalálható a moduláció spektruma. (két oldalsávos AM) Vagyis 20 watt felhasznált energiából mindössze 5 watt hasznosult információátvitelre! Ezen mérleg javítására találták ki az elnyomott vivőjű egyoldalsávos SSB (Singele Sideband) modulációt. Ennek lényege, hogy nem sugárzunk ki olyasmit az éterbe, ami nem hordoz hasznos információt. Kivesszük a kimenti jelből a vivőhullámot, ami a példánkban egyből 10 watt nyereséget jelent. A két oldalsáv azonos információt hordoz, ezért az egyiket nem sugározzuk ki, így újabb 5 wattot nyertünk! Attól függően USB vagy LSB, hogy az alsó vagy a felső oldalsávot használjuk-e. Eredetileg 20 wattból 5 hordozott információt, most pedig 20-ból 20! Vagyis konkrétan négyszeresére növekedett a hasznos kimeneti teljesítmény. Az SSB moduláció megvalósítása sem adó, sem vevő oldalon nem egyszerű feladat. Adó oldalon ki kell szűrni a vivőhullámot, valamint le kell vágni hol az egyik, hol meg a másik oldalsávot. Vevő oldalon pedig hertzre pontosan vissza kell állítani a hiányzó vivőhullámot.


A vevőoldali vivőhullám pontos beállítására szolgál a "clarify" (lári-fári) gomb. Ezt tekergetve igen érdekes hanghatásokat lehet elérni. A hangsávot tudjuk vele ide oda tologatni a frekvenciasávban. Vagyis mélyül, vagy épp magasodik a hang amit hallunk. Morze jeleknél semmi különös, de emberi hangnál igen érdekes jelenség. Sajnos nem sikerült egyetlen SSB állomást sem vennem, ezért ezt most nem hallgatjuk meg.


Az utolsó gomb az "RF gain", vagyis a vételi jelszint szabályozó gombja. Ez nem a hangerőt szabályozza, hanem a bejövő nagyfrekvenciás jel szintjét. Ha elkezdjük lecsavarni a gombot, szépen elkezd eltűnni a vétel. Elsőre semmi értelme, de azért van benne ráció. Ha nem vagyunk kíváncsiak az adott csatornán folyó összes beszélgetésre, akkor levesszük a jelszintet, és csak a közeli adókat fogjuk hallani.


A "Stalker" a webes fordító szerint lesvadászt jelent.
A bal oldali LED akkor világít, ha véletlenül FM-re kapcsoltunk.
Régen kutya sem használta ezt az üzemmódot, most meg az AM lett tilos.
A TX LED akkor kezd világítani, ha megnyomtuk a mikrofonon az adás gombot.
Ez azért jó, mert ebből látjuk, hogy valóban adásra kapcsolt-e a rádió. Be van dugva
a mikrofon, illetve az üzemmód váltó kapcsolóját sem felejtettük PA állásban.

 

 

Oldalnézet a CB rádiókon szokásos mikrofoncsatlakozóval. A középső lyukhoz volt
egy hatalmas méretű, kézzel kényelmesen tekerhető csavar. A csavar egy "u" alakú
kerethez fogta oda a rádiót, ami a műszerfal alá (esetleg a tetejére) volt csavarozva.
A gazdagabbaknak olyan CB beépítő keretük volt, amiről le lehetett húzni a rádiót.

 

 

A nagy kerek az antenna csatlakozója. A tuchelbe a szelektív hívót lehet beledugni.
A "PA" a megafon hangszórójának van, az "EXT" pedig póthangszórónak.
A rádió eredeti hangszórója nem a legjobb, ráadásul felfelé sugároz.
A felfelé, az adott esetben azt jelenti, hogy a műszerfal alá.
Ezen sokat segített egy jól elhelyezett póthangszóró.

 

 

Ez egy egyedi tápcsatlakozó. Az persze lehet, hogy valami szabvány, de CB rádión
kívül máson még sosem láttam ilyet. Ez a rádió Taiwani gyártmány, de amerikai
fejlesztés. Volt egy sorozat CB rádió az amerikai elnökökről elnevezve. Ez a
rádió a President McKinley másolata. Illetve ha jól dereng, akkor az
úgy volt, hogy az amerikai cég eladta távol-keletre az egész
know-how-t, vagyis gyártósorostól mindent.

 

 

Hatalmas zöld panel. Közelről nézve látszik, hogy
rengeteg dolog van beleforrasztva.

 

 

Nem megmondtam? Ez a készülék nem egy olyan "valamelyik sarokban hever egy
panel" felépítmény. Itt kérem faltól falig tele van szórva a doboz mindenféle
alkatrészekkel! A rádió rajzán sem olyan könnyű eligazodni, mert ez a
működési elve szerint kétszer transzponáló típus. Ráadásnak ott
a PLL szintézer, a zajzár, a zajvágó, az SSB, meg az adó rész.

 

 

Ez itt a két RF végtranzisztor. Hőérzékelő (konkrétan egy-egy dióda) van rájuk
csavarozva, hogy meg tudja magát védeni a végfok a túlmelegedéstől.

 

 

Szűrő kondik, HF végfok IC, a zöld pedig az AM modulátor 2SA473-as tranzisztora.
A háttérben megbúvó picinyke trafó csak egy tekercs a tápfeszültség útjában.
A nagyfrekvencia tápkábelen való ki és bejutását hivatott megakadályozni.

 

 

Mikor először megláttam ezt a paneldarabkát, kíváncsian nézegettem.
Vajon minek van ez itt? Ki lehet húzni, be lehet dugni. De minek?
Ha kihúzom, akkor nem kap feszültséget az RF végfokozat.
Javításkor kivettem, de nem láttam igazi értelmét.
Amúgy épp erre szolgál. Vagyis javítás
idejére kikapcsolja a végfokot.

 

 

Ez a rádió PLL IC-je. Amíg ez fel nem volt találva, addig minden egyes csatornára
külön kvarckristály volt a CB rádiókban! Csak a PLL (Phase Locked Loop)
vagyis fázis zárt hurok elvén működő szintézer áramkörök elterjedésével
jöttek divatba a 40 (vagy akár sokszor negyven) csatornás CB rádiók.

 

 

A rádió, mint azt már említettem, tömve van alkatrészekkel. A kapcsolási rajz két
oldal A4, telis-tele apró rajzjelekkel! Hogy egyetlen panelre ráférjen minden,
még így is erősen integrált áramkörös a konstrukció. A KF mögött
megbújva egy SO42P típusú keverő IC látható.

 

 

Ez pedig egy 455 kHz-es MURATA KF szűrő. Azért került ide, mert
amit ez tud, az tekercsekből felépítve sokkal több helyet foglalna.

 

 

Az előlap belülről.

 

 

Itt van ez a szép zöld 40 állású fokozatkapcsoló, ami kettes számrendszerben vezérli
a PLL szintézer IC-t. Telefonos segítséget kértem hozzá, mert mikor én jártam
iskolába, na akkor még nem tanították a tízestől eltérő számrendszereket.

 

 

A kétszer 40 csatornának külön külön beállító tekercsei vannak.
Külön van AM+FM, illetve USB és LSB tekercsecske.
Térkép nélkül bele sem szabad nyúlni a rádióba!
Amúgy műszerek nélkül sem szabad.
Hozzáértés nélkül pláne!

 

 

Aki fél a drótmalactól, az ne lövöldözzön a pákával!

 

 

Bekapcsoltam, s a kissé hányatott külső ellenére rendben működik. A műszer
mutatója mondjuk egy kissé akad, de más baját, legalábbis így elsőre nem
találtam. Meg olyan nagyon azért nem is érdekel, hiszen majd az új
gazdája csinál vele amit akar! (a rádió ugyanis már elkelt)

 

 

 

Szobaantennával (műszerzsinór) nem produkált normális vételt.
Inkább csak moduláció nélküli adásokat fogtam.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.