Digitális szobatermosztát
(analóg már volt)

	Nálam aztán már tényleg mindent elborítanak a lomok. Bárhonnan is nézzem, mindenünnen úgy néz ki, hogy valószínűleg már sohasem fogok kilábalni ebből a szétszedős projectből. Kósza hírek szerint be fogják zárni a Verseny utcai piacot, de ez csak egy igen halvány reménysugár...
	Régebben szétszedtem egy páncélszekrényt, de a kódzár működését videó (mármint videót produkálni képes kamera) hiányában nem tudtam bemutatni, ezért azóta is itt hever a zár a polcomon. Jobbra az kis szürke, az meg egy soros portra dugható rádió, még az Amigás időkből. Balszélen az a fehér egy medvemozgató mechanika.
	De most persze csak a kódzár mögötti digitális szobatermosztátról lesz szó. Úgy emlékszem, hogy ezt nem vettem, hanem valakitől kaptam postán, gondolom cserébe egy másik hasonló kacatért. Nem vagyunk egyformák, melyünk szívének mi kedves...
	Némileg bonyolultabb a vezérlése, mint a már mutatott analóg változatnak.
	Ez a neve.
	Ez pedig a márkája.
	Az alja ajtóként lenyitható, s akkor még több gomb tűnik elő. Ezt nem egyszerű beállítani! Nem olyan "tekerek rajta egyet" típus. Külön lehet programozni éjszakára és nappalra, napszakokra, meg ki tudja mi mindent tud még ezeken felül...
	Hat nyelven van leírva, hogy mindhárom gombot egyszerre kell lenyomni a resethez. Reset után persze kezdhetjük elölről az egész programozási mizériát...
	Napszakokra bontva lehet beprogramozni az elvárt hőmérsékletet. Ez egy nagyon ötletes dolog! Nem fűt éjjel és napközben feleslegesen a kazán, de reggel felkeléskor, és délután mikor hazajövünk, akkor jó meleg van.
	Mivel elektronika van benne, így elemek is kellenek bele.
	Konkrétan ide kellenek.
	Még tiszta szerencse, hogy akad itthon egy doboz elem. Amúgy mindenből van itthon egy dobozzal. Egyes bigyókból több dobozzal is! A vegyes dobozaimat pedig már ne is említsük...
	Azért kell bele elem, mert valaminek működtetnie kell az elektronikát.
	Íme a hőmérő és az óra.
	Egy kicsit pluszba csal az én szobai hőmérőmhöz képest.
	Akár öt csavarral is felerősíthetjük az amúgy súlytalan dobozt.
	Ez itt az alja. Az a fehér izé amit balra kihajtottam, az azért van, hogy eltakarja a bejövő kábelt. Ugyan nem szokás illetékteleneknek egy termosztátban turkálni, de attól még szép dolog a gyártótól, hogy adott az életvédelmi dolgokra is.
	Mi kapcsol, hogy kapcsol, valamint kettős szigetelésű.
	A balra található fehér kocka egy relé. Itt ő képviseli a kapcsoló kontaktust, vagyis ezen keresztül kapcsolja be a processzor a kazánt.
	Ez a relé egy igencsak érdekes jószág, mert ez nem egyszerű relé, ugyanis két tekercse van. Egy nagyáramú, ez húzza össze a kontaktusokat, meg egy kisáramú, ami összetartja őket. Ha csak egy tekercs volna (a nagyáramú), akkor ripsz-ropsz megenné az elemeket a doboz. A nagyáramú tekercs működteti a relét. Miután a relé behúzott, már felesleges a nagy áram, a relé behúzva tartásához a behúzási áram töredéke is elég. Jó dolog ez az általam felvázolt relé, csakhogy itt nem az van, hanem egy sima bistabil. Ennek is két tekercse van. Az egyikre bekapcsol, a másikra meg ki, s így még kevesebb (gyakorlatilag semmi) áramot eszik.
	Ide megy be...
	Ez a csatlakozó. Nem kell szerelgetni kötözgetni semmit, mert mindent szét lehet húzni.
	Nos ehhez tényleg kell a gyári leírása...
	De menjünk csak még bentebb a dobozba.
	Íme az előlap a kapcsolókkal és az LCD kijelzővel.
	Ez itt az előlapból és a kapcsoló gombjából kialakított arretáló szerkezet.
	A másik gombocska is így lett megoldva.
	Ide volt ragasztva a hőérzékelő.
	A panelen nincs semmi érdekes. A kapcsolók érintkezői közvetlenül a panelen lettek kialakítva.
	Szokásos miniatűr nyomógombok. Processzort vezérelni bőven elég...
	Ezek itt már úgynevezett pattanó gombok.
	Aztán akad még itt néhány SMD, vagyis felületszerelt alkatrész.
	Ez pedig maga a processzor. Nincs külön tokja az IC-nek, hanem rá van ragasztva a panelra, be van huzalozva, majd rá van öntve a fekete pötty. Ezzel a megoldással megspórolták az IC tokozását. Ez azt kell jelentse, hogy az áramkör tokozásának költsége összemérhető magának az áramkörnek a költségével, mi okból megéri kockáztatni ezt a különös szerelési módot.
	Íme a termosztát hőmérséklet érzékelője. Ennek az elektromos jelét dolgozza fel a processzor. Azért a fehér ragacs, mert oda volt ragasztva a dobozka elejében található alumínium lemezhez. A lemezdarabka un. hőtömeget képvisel, vagyis lelassítja a termosztát reagálását. Ez azért kell, mert ha csak úgy egyszerűen magában állna az amúgy kis hőtömegű érzékelő, akkor ugye minden kis szellőt lereagálna.

Nem tekergetni kell, mint a múltkor mutatott analógot, hanem nyomkodni.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.