Mikor botorul azt hiszem, hogy a lakás állaga legalább úgy nagyjából rendben van, olyankor általában még 5 perc sem kell hozzá, hogy már bele is fussak valami csúfságba. Most például a szobai szekrénykén találtam meg az amúgy az előszobai cipőtartóra való fahordó szatyrot, miközben alatta undokul egy magnós autórádió vigyorgott. Majd mindjárt nem fog, mert úgy elbontom apróra, hogy szinte nyoma sem marad!
   Amúgy a pincéből már eleve nem mint boncalany, hanem mint alkatrészforrás került fel, mégpedig azért, mert a mindent tudó táblázatomban megláttam, hogy valahol korábban megemlítettem a röpsúly regulátoros magnómotort. Mármint valamiért azt gondoltam, hogy ebben a bóvliban biztosan az van. Meg persze nem néztem, pedig bőven akad hozzá a pincei tartóban csavarhúzó.

   Ez kérlek tényleg annyira bóvli, hogy egyáltalán nem kár érte. Hogy a Ferrari nem gyárt magnós autórádiót, az még csak hagyján, no de hogy néz már ki ez a szerencsétlen? Ezzel a kérdéssel persze nem a készülék állagára utalok, mint inkább már eleve a kinézetére.
   Miközben balra a hangszín jelét, addig jobbra a balanszét látjuk, mely funkciók jelen készülék esetében természetesen kamuk. Mármint nincsenek rajta ilyen irányú kezelőszervek, így a jelek pusztán semmire sem mutató jelek. Na jó, a készülék bóvliságának szintjét azért kiválóan megmutatják.

   Hogy valaki már járt benne, azt már csak a kétféle fejű csavar is bizonyítja. Mindeközben számomra kissé fura, hogy a kábelek kivezetésére mindjárt három lyukat is kiképeztek.

   Bár ez a felépítés még nem annyira bóvli, hogy már alig legyen rajta KF, sztereo dekóder IC viszont nincs, ami a mono erősítőt figyelembe véve természetesen merő egy pazarlás lett volna.

   Bár első ránézésre olyan, mintha sok lába lenne, ez azonban csak a hálózati kapcsoló miatt van így. Mármint a hátsó két láb nem a potméter, hanem a kapcsolórészhez tartozik.

   Mivel elképzelhető, hogy az előlap alul látható része nem ehhez a készülékhez tartozik, rákerestem az interneten. Ami képet találtam, azon a keret ugyan másképp nézett ki, de ugyanúgy ott voltak rajta a kamugombok jelei.

   A készülék az állagához képest üzemkész. Hogy a sztereo vételt jelző piros LED annak ellenére folyamatosan világít, hogy nemhogy adóra nem álltam a rádióval, de még antennát sem dugtam bele, az valahogy annyira szánalmas...

   Most jön az a rész, hogy bár ennek szinte semmi értelme, attól még teszek vele egy próbát. Amúgy azért csak _szinte_ semmi értelme, mert ha működik, akkor a készülék moduljai újrahasznosíthatók.

   Ahhoz képest, hogy mekkora bóvli, egész normálisan működik. Az URH sávú vételnél azért jönnek olyan furán az adók, mert az amúgy kikapcsolhatatlan AFC (mármint eleve nincs is ilyen gomb) úgymond berántja őket. A középhullámú vétel viszont nagyon alulteljesít, az a sáv azonban a mai világban már lényegtelen.

   Bár rezgett a léc, hogy mégiscsak egyben teszem el, végül sikerült róla magamat meggyőznöm, hogy ennek semmi értelme. Mármint ez a rádió annyira bóvli, hogy biztosan nem akarok belőle építeni semmit.

   Mikor ezek a dolgok egyszer mind a helyükre kerülnek, s már épp nagyban ott tartanék, hogy mindjárt csinálok belőlük valamit, akkor fogok meghalni. Ahogy így ebbe belegondoltam, ha tényleg ezen múlik, akkor valószínűleg örökké fogok élni!

   Hogy jelen szétszedés kapcsán nem olyan szabályzórendszerű motor került elő, mint amilyenért a pincébe eredetileg lementem, az azért nem ütött szíven, mert ugye a sorból még az elektronikus szabályzójú motor bemutatása is hiányzik.

   A kábelfeltekerő fadarab még csak elméletben, vagyis tervszinten létezik, a kapcsolós dobozok tartalmát viszont lehet, hogy már nem ebben az életemben fogom újraválogatni. A Karcsi barátom által elvágott lemezjátszóról már sejtem, hogy merre lehet, a kardfűrésszel viszont még nem volt bajom. Ez persze nem szokott megakadályozni a szétszedésben. A Kashtan magnó annyira nehéz, hogy azt lehet, hogy a pince mélyén fogom szétszedni, míg a kazettás magnóba való motor az előző képen látható kettő közül fog kikerülni. A kicsi, egy ceruzaelemes elemlámpa azért érdekes, mert tényleg kicsi, s mivel csak egy elem van benne, kell benne lennie egy transzverternek is. Cserébe erről a tételről nem tudom, hogy jelenleg merre lehet.

   Bár egy autórádió üres doboza nem igazán foglal sok helyet, csakhogy mivel van benne egy szép nagy darab, pláne még teljesen ép bádoglemez, ezért nem mertem megkockáztatni, hogy nem most azonnal viszem le a szemétbe. Mármint azért, mert féltem tőle, hogy fene nagy engedékenységemben a végén még ennek is megkegyelmezek, aztán míg csak élek kerülgethetem...