Bluetooth fejhallgató
(rádiós)

   Ahogy itt ácsorogtam az asztal előtt, s épp nagyban a munkalapra halmozott szétszedésre és bemutatásra váró kincseimet nézegettem, annyira tudtam, hogy már megint a legkisebb ellenállás irányába fogok elindulni...

 

 

   Amit persze még véletlenül sem úgy kell érteni, hogy előtúrok a fiókból egy 0,2 ohmos ellenállást, hanem úgy, hogy a már ki tudja mióta az eltehető munkalapon állomásozó jelfogó meghúzási időmérőt, a Harkov villanyborotvát, meg persze az alumínium membrános hangszórót hanyagolva, ezt a dobozt vettem magam elé.
  
Ezt a párom kapta a házukban lakó barátjától, akihez csak úgy mellékesen érkezet. Mármint valami mellé, amolyan reklámajándékként. Az atlasformen amúgy egy ruházati cég. A dobozban persze nem ruha van.

 

 

Hogy mi van benne, az ebből a szövegből nem derül ki, csak az, hogy
mint manapság már szinte minden, úgy ez is Kínában készült.

 

 

A doboz egy másik oldalára viszont már oda van írva, hogy Bluetooth.

 

 

   Hozzám mondjuk mint rádiós fejhallgató érkezett, ami jelen esetben nemcsak úgy igaz, hogy a Bluetooth alapvetően egy rádiófrekvenciás átviteli rendszer, hanem úgy is, hogy a fejhallgatóban ettől függetlenül is van egy FM rádió.

 

 

   Nyitásképp feldugtam a hangfal és a szerszámtartó között heverő csatlakozóra tölteni. Mivel a számítógépbe nem jelentkezett be, ezért ez a készülék az USB kábelt valószínűleg tényleg csak töltésre használja. A rövidke kábelének dugói amúgy mindkét oldalon annyira szorosak, hogy USB dugót a bedugásakor ennyire még tán sosem erőltettem.

 

 

   Miközben a fejhallgató akkuja töltődött, a szerző nekiállt megtekinteni a használati utasítást, amit - mikor meglátta, hogy mekkora - ijedtében majdnem összecsukott. Mint az kisvártatva kiderült, a leírás csak azért ilyen nagy, mert többnyelvű. Vagyis a 10-ből nekem csak egy slejfnit kell elolvasnom.

 

 

Magát a Bluetooth funkciót ugyan nem próbáltam ki (de csak
mert nem volt vele mihez csatlakozni), de az FM rádiót igen.

 

 

   Hogy ez még mint csupasz, mármint passzív fejhallgató is használható, azt a szolgáltatását azért nem próbáltam ki, mert lusta voltam előszedni azt a kábelt, aminek mindkét végén jack dugó található.

 

 

Miközben olvasgattam, valamint megvacsoráztam (anyám sütött
le fokhagymával csirkemájat), a fejhallgató akkuja feltöltődött.

 

 

   A fülest nem azért fogom, mintha különben leesne a fejemről, hanem azért, mert antenna híján olyan gyenge a jel, hogy az elektronika a zajcsökkentés érdekében letiltja a sztereó vételt.
  
Ugyan próbáltam magamról ennél jobb képet készíteni, de a vaku csak rontott a helyzeten. A hajam meg azért áll annyira összevissza, mert már hónapok óta csak törülközővel fésülködöm. Mármint még annyira rövid a hajam, hogy a fésűnek nemhogy nem sok, de konkrétan semmi hatása sincs.

 

 

   A fejhallgatót a nyomógombbal bekapcsolva, a réseken a manapság már-már elmaradhatatlan kék fény tör elő. Hogy a fejhallgató elektronikája nem a szokásos bóvli, azt már csak az is jelzi, hogy az üzemmódok közt váltva kimondja (mármint beszéd hallatszik a hallgatóból), hogy Bluetooth, radio, power off, ami számomra minimum k*rva elegáns megoldásnak tűnik.

 

 

Mikor itt tartottam, feltettem magamnak a kérdést, miszerint:
Tényleg szét fogok szedni egy vadonat új, pláne hibátlan holmit?

 

 

És már kaptam is le a hallgatókról a szivacsokat!

 

 

Csavart egy darabot sem látni, sem a lyukak
mélyén, sem a csatlakozások környékén.

 

 

   Hátulról nézve sincs semmi, amit csak úgy egyszerűen le lehetne róla pattintani, mire fel benyúltam egy csavarhúzóval abba a résbe, amiből az előbb a fülpárna szivacsát pörgettem ki, majd elkezdtem vele a két anyagot szétfeszíteni. Mármint a doboz és a hallgatót tartalmazó rész közé feszítettem be.

 

 

   Ha nagyon akarnám, akkor persze össze is lehetne csavarozni, merthogy megvannak rajta az ehhez szükséges lyukak, de mivel az egymásba csúszó kerek idomok jól tapadnak, vagyis nagyon passzentos az illesztésük, így erre semmi szükség. Ez szerintem egy sokkal jobb megoldás, mint a nyitáskor biztosan letörő beakadó pöcök. Ha meg a huszonkettedik szétszedésre elkopnának az illesztések, akkor még mindig be lehet tekerni a lyukakba a csavarokat.

 

 

   Ez egy kis technikai csoda! Ha mindenáron meg akarnám szólni, akkor is csak annyi vádat tudnék ellene felhozni, hogy lehetne a füles hangereje egy kicsit nagyobb, valamint az FM rádióhoz nem ártott volna valamiféle antenna. A hangja amúgy teljesen rendben van, bár a SONY fülesemmel persze nem vetekedhet.

 

 

Összeszereléskor csak össze kell nyomni, összeszorul,
és már egyben is van. Tisztára mint a LEGO...

 

 

A fejhallgató másik felében - magától a hallgatóbetéttől eltekintve - nincs semmi.

 

 

   A fejpánt méretének beállítása közben tapasztalható némi műanyagos lötyögés, de egy ennyire olcsó, konkrétan ajándék készülék esetében ennyi lazaság szerintem bőven elfogadható.

 

 

Ez a bevágás egy újabb, általam még sosem látott, az egyszerűen csak
összenyomandó műanyag alkatrészekhez hasonló zseniális megoldás.

 

 

   Mármint azért, mert a résbe a fülpárna befelé való részét betéve, majd a párnát 360 fokban körbetekerve, az mindenféle más - egyéb fejhallgatóknál - megszokott kínlódástól mentesen, mondhatni laza eleganciával ugrik be a helyére. Mindez bármiféle szerszám nélkül, pusztán a kezet használva. Milyen egyszerű, s egyben milyen zseniális...

 

 

   Ugyan tettem egy erőtlen kísérletet a Bluetooth funkció kipróbálására, de a laptopon ez a szolgáltatás olyan szinten lett leállítva, hogy már el sem bírtam indítani. A fejhallgató mindeközben azért került újra a töltőre, hogy teljesen feltöltött akkuval tegyem el. Hogy előveszem-e valaha is? Na erre a kérdésre tényleg csak az idő tudja megadni a választ...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.