Home alarm
(lakásriasztó)

Bármit veszek el erről a polcról, az mínusz egy, de ha valami
nagyobbat, akkor az persze látványosabb eredménnyel jár.

 

 

Fenti (amúgy igaz) állításom ellenére, mára ezt az apróságot választottam.

 

 

   Mikor beütöm a google transzlátorba, hogy home alarm, akkor azt dobja ki eredményül, hogy lakás riasztó. Ha egybeírom a home alarmot, akkor is külön írja, pedig a lakásriasztó egy egybeírandó szó. Amúgy meg nem tudom miért kell szegény lakást riogatni. Hát nincs elég baja már eleve azzal, hogy emberek költöztek bele?

 

 

Mint az a lyukak formájából sejthető, két szögre vagy csavarfejre lehet felakasztani.

 

 

Ezen a jack aljzaton keresztül csatlakozik a dobozhoz a behatolást
érzékelő érzékelő. Ez milyen fura egy mondat lett...

 

 

Már majdnem rákérdeztem, hogy itt meg mégis mi hajtja meg a hallgatót, mikor
kiszúrtam, hogy az bizony egy duda, aminek ugye saját jogon van hangja.

 

 

Már csak a teleptartóban bezöldült érintkező is jelzi,
hogy ez a szerkezet valaha használatban volt.

 

 

Hiába tettem bele az akkukat, majd zárogattam rövidre egy méretes
csavarhúzóval a jack aljzat lábait, még csak kattanni sem kattant!

 

 

Gondoltam megküldöm apukám labortápjáról,
hátha csak az akkukkal van valami baj.

 

 

Megszólalni ugyan így sem szólalt meg a duda,
de így legalább láttam, hogy eszi az áramot.

 

 

   Míg a balra látható csavar a dudát rögzíti a dobozban, addig a jobbra láthatóval a duda hangolható, csak jelen esetben nem, mely tény azért nem ütött szíven, mert ugye már amúgy is eleve szét akartam szedni.

 

 

Ha nagyon megnyomorgatom, akkor néha kattan
egyet, de a zúgásba nem hajlandó belekezdeni.

 

 

Hiába van hátulról összeszegecselve.

 

 

Ha egyszer az eleje szétperemezhető.

 

 

Mondjuk csak szépen lassan, mert ez az anyag sokkal vastagabb és
keményebb, mint amiből a telefonhallgatók szoktak lenni.

 

 

Ez itt tulajdonképpen egy elektromágnes.

 

 

Ez pedig a membrán, az őt a helyén masszívan rögzítő fedél társaságában.

 

 

Ez itt a magszakító egyik fele, az elektromágnes mozgó részén.

 

 

   Ez pedig az előbb látott érintkező ellenpárja, a membrán közepén. Akartam én szétszedni motor vagy utódudát is, de azt meglepő módon sem lomtalanításkor, sem a saját cuccaim között nem találtam, pedig jó néhány motorom volt. Mondjuk a duda nem szokott bedögleni. Ez mondjuk épp igen.

 

 

   A peremet a szokásos módon, vagyis az asztal lapjának szélén végiggörgetve, az anyag merevsége miatt esélyem sem volt visszafordítani, mire fel három ponton megküldtem kalapáccsal.
  
Hogy jó lett-e a duda? Fogalmazzunk úgy, hogy bár nem lett az, de ettől még mikor épp olyan kedve volt, akkor megszólalt. Mivel ez egy lakásriasztó, ott pedig megengedhetetlen a bizonytalan működés, így ez a doboz csak mint doboz lesz újrahasznosítva. Már ha ez valaha is meg fog történni...

 

 

   Van rajta egy 3,5-ös jack aljzat, meg egy hangot kiereszteni képes lyuk, a két ceruzaelemre méretezett elemtartóról már nem is beszélve! Hogy aztán kerül-e bele valaha valami, az egy jó kérdés!

 

 

   Ebben az okostelefonban (amit természetesen szintén szét fogok szedni) hiába van sokkal több lehetőség (pláne alkatrész), mint a ma bemutatott, mindössze két elemet és egy dudát tartalmazó dobozban, ha egyszer azok az apró alkatrészek még a dudánál is érdektelenebbek. Vagy csak én állok hozzá az okostelefonokhoz ellenségesen? Valószínűleg igen...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.