Mikor ilyesmit látok, már többször is eszembe jutott az a nagyszerű gondolat, hogy mind a céltárgyat, mind a fényképezőgépet valamiféle állványba rögzítve, vagyis merev kapcsolatba hozva, készítsek egy képet az éppen boncolni kívánt valamiről. Miután ezzel megvagyok, lecsiszolnék a felületéből egy tized, vagy csak egy századmilliméternyit, majd újabb képet újabb csiszolás követne, egészen addig folytatva a sort, míg csak a csiszolás hatására teljesen el nem fogy az anyag. Persze a képeket végül összefűzném, mire fel kapnék belőlük egy olyan jópofa videót, ami egészen vékony rétegenként elfogyasztva mutatja meg az adott tárgy belsejét. Ahogy én magamat ismerem, ezt az ötletemet sem valósítom meg soha...

   Ellenállásként mérve 2,29 kiloohmot mutat a műszer. Mivel a feketesége okán a fényre nem reagálhat (ezt amúgy teszteltem is), gondoltam vagy a hőmérsékletet érzékeli, vagy azt, hogy mennyire van közel a bigyó a kasztnihoz. Már úgy értem azért, hogy tudja az autó, hogy a tükör be van-e csukva, vagy épp nyitva van.

   Hiába tudtam, hogy az asztali lámpán mindig van egy mágnes, ennek a kereknek olyan jól sikerült magát álcáznia, hogy többször is átsiklott felette a tekintetem. Mivel az érzékelő a mágneses térre semmit sem reagált, gondoltam megmelegítem.

   Mire fel 760 ohmra csökkent az ellenállása, vagyis ez a valami teljesen egyértelműen egy hőérzékelő. Hogy mégis mi a csudát keresett a tükörben? Gondolom azért került oda, mert az egy olyan hely, ahol nem igazán hat rá az autóból áradó meleg, így pontos adatot szolgáltat a külső hőmérsékletről. Vagy ha nem így van, akkor nulla alatti hőfok mérésekor automatikusan bekapcsolódik a tükör fűtése.

   Mint az a jobbra látható két bigyó belsejében található üreg alakjából sejthető (lásd benne a fényes részeket), az érzékelő elemnek tojás formája volt. Hogy hová lett a tulajdonképpeni hőérzékelő? Bár szárnya nem volt, ennek ellenére, akarom mondani a ház kettéharapásának hatására elrepült.

   Ez annyira így volt, hogy miközben a fogó nyelei már érezhetően hajlottak, a műgyantában még semmi különösebb kár sem keletkezett, minek hatására azonnal feladtam a további rombolásról szövögetett terveimet. Vagyis ez a szétszedés, ez ilyen kis nyúlfarknyira sikeredett, ami mondjuk a sok hosszú szétszedtem cikket elnézve egyáltalán nem baj.