Panelméter
(mert olcsó volt)

Így kell bekötni a vezetékeket a mérőműszer helyes működéshez.
Ez a felirat szól a szerkezet áram és feszültségigényeiről. Nem kell adatlapot vadászni, mert a szükséges adatok szerepelnek a dobozon.
A Ganz műszer részlege gyártotta.
No és akkor a lényeg, merthogy szokásomhoz híven nem azzal kezdtem. Szép.
A dobozka hátulja. Lehet rá csatlakozni sarukkal vagy forrasztással, de akár rá is lehet tekergetni a drótokat a csatlakozókra.
Ilyen beakadó pöckök tartják össze a dobozt. Nem szeretem az ilyet, de itt legalább fémből vannak, s nem törnek le.
Ezt a fekete műanyag keretet még le kellett pattintanom a szerkezet elejéről, mert különben nem nyílik ki a doboz.
Keret nélkül. Így is be lehet építeni, ha valamiért nem illik a környezetbe a körben látható vékony fekete sáv.
A dobozban rejtező panel. A kijelzők áramköri lapja és az alkatrészeket tartalmazó panel között az elektromos összeköttetést nem holmi drótokkal, hanem kis darabka segédpanelekkel oldották meg. Mindenesetre érdekes megoldás.
A szerkezet lelke ez az IC. Tulajdonképpen szinte minden panelméterben ez az IC szerepelt, illetve használatos mind a mai napig. Van neki egy párja, az ICL7106 ami az LCD kijelzők meghajtásához való. Volt ugyanerre a célra valami NDK gyártmányú IC páros is talán LD110 / 111 néven.
Ez az alkatrész egy úgynevezett helikális trimmer potenciométer. Ez szolgál a feszültségmérő belső hitelesítésére. A szabályozó csavarja le van ragasztva elmozdulás ellen. Ez szerintem elég értelmetlen dolog. Szinte elképzelhetetlen akkora mechanikai rázkódás, ami ezt a pici csavart elmozdítsa. Persze ha jönnek a felhasználók az ő csavarhúzójukkal...
A panel alja. Valószínűleg nem számítógéppel készült a panelterv. A paneltervező programok ugyanis nem szoktak ilyen szépen ívelt kacskaringós rajzolatot produkálni.
A forrasztószemek körül valami fehéres lerakódás látható. Nem mindegyik körül van. Nem tudom mi ez, de elég randa.
A kijelző sor, apró 7 szegmenses LED kijelzőkből lett összeállítva.
Választok három műszerzsinórt a fellógatottak közül. Amiket sűrűn használok, már csak azok a zsinórok lógnak itt. Amiket nem sűrűn használok, azok el vannak dugva a fiókok mélyére.
Az áram én vagyok! Hirdette ki Pöszméte mackó. Véres küzdelemben legyőzöm, bár majdnem átharapta a torkom. Végül is sikerül áramot vételeznem.
Beállítom a szükséges kétszer 5 voltot. Hmm... Majd a tápegységembe is belenézünk egyszer, úgyis ki kell cserélni benne az egyik 723-as IC-t. Valami nagyfrekvenciás dolgot járattam róla (mondjuk CB rádió), és abba számomra érthetetlen okból folyton belehal a 723-as áramkorlátja. Remélem lehet még kapni ilyen IC-t, mert nincs kedvem keresgélni a dobozaimban.
Ilyen szépen világít. Van a LED-ek fényének valami feelingje. Ennél csak a Nixie kijelző szebb, no meg a varázsszem.
Mint a képen (bal oldalt alul) látszik, a szerkezet éppen 140 milliampert eszik. Persze ez változik az éppen kigyújtott szegmensek számának függvényében. A negatív tápfeszültségből nem fogyasztott annyit, hogy a műszer jelezzen egyáltalán valamit.
Van nekem egy olyan dobozom, amire az van ráírva, hogy "mérőműszerek". No ebbe a dobozba lesz eltemetve ez a panelméter. Majd ha egyszer szükségem lesz rá, akkor egyszerűen csak előrántom mint varázsló a nyulat a kalapból.
Íme. Bekerült a többi csoda mérőke közé. Hmm... Itt is vannak bemutatható érdekes dolgok. Például a képen is látható mechanikus digitális óra. Na az is megér majd egy misét.
Ha már itt vagyok, beteszem az asztalon feleslegesen heverő pici hangszórót a hangszórós dobozomba. Hmm... Itt is vannak szétszedhető bemutatható dolgok. Nem fogyok ki a témából egy darabig, azt már egészen biztosan látom.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.