Burkolás

Vágathatnék méretre rétegelt lemezt, vagy csináltathatnék szépen körbe élfóliázott
bútorlapot, csak ehhez pontosan le kellene vennem a méretet a PC házáról.
Ezt meg mégis hogyan tettem volna? Már úgy értem, csak tegnap volt,
hogy eldöntöttem végül is melyik házat vetem be. Ráadásul nem
is tudom pontosan, hogy hogyan fog kinézni az a burkolat.
Gondoltam majd menetközben kialakul, és így is lett.

Mint az egyértelmű, a laminált padló mellett döntöttem.
Ennél olcsóbb faanyag nem nagyon van, ráadásnak még szép is.
Persze az egy igen jó kérdés, hogy a laminált padló mennyire van fából.
Alapjaiban véve fa, legalábbis összeragasztott fűrészpor. Régi nevén farostlemez.

A lényeg az, hogy a burkolat a tömegével megakadályozza a zizegést, illetve
a HDD-k hangjának dobozból való kijutását. Ha csak egyszerűen
rádobom a tetejére, már akkor is jól hallhatóan használ.

Gondoltam veszek szivacsot (lépészaj csökkentő) a parketta és a PC háza közé,
de véletlenül (ez volt a boltban a legolcsóbb) eleve szivacsozottat vettem.
A laminált padlónál olcsóbb deszka nem nagyon van. Ez a doboz
például nem volt 2.000 forint. A Pálmatex többe került!
Ráadásul felesleges volt megvenni, mert végül nem
is azzal ragasztottam, hanem valami kinyomós
izével, ami olcsó, kényelmes, valamint
kifejezetten erre lett kitalálva.

Van ahol szépen eldolgoztam az ujjammal a sziloplasztot.
Könyékig ragacsos lettem, de ez mindig így van.

Aztán vannak részek, ahol nem lett szép az eldolgozás.

Meg olyan részek is akadnak, ahova csak úgy odanyomtam egy nagy pacát.
Csinálhattam volna úgy is, hogy hallgatózom hol zörög, és oda kenem
a ragacsot. Szerintem ennél sokkal egyszerűbb, ha kenek belőle
mindenhova, ahol csak lemezek találkoznak. Úgyis beleköt a
maradék anyag a tubusba, mire legközelebb kéne egy kicsi...

Érdekes dolgok ezek a takarólemezek. Tisztára olyan mintha masszívan ott volna.
De nincs ott mert zörög! Kiszedtem mindet. Majd ezeket a réseket is bedeszkázom.

A ventilátor helyétől jobbra látható három félkész kivágás is zörög.
Gondoltam elég a deszkából. Egyszerűen bekenem hátulról, attól majd elhallgat.

Mikor az előlapot felpattintottam a helyére, éreztem, hogy valami nem stimmel.

Le is vágtam gyorsan a bepattanó, illetve bepattanás helyett letörő pöcköket.

Eredetileg a kék színű beakadó füleken kívül még négy csavar is tartotta az előlapot.
Rezgett a léc, hogy készül egy új előlap is, de aztán kihagytam ezt részletet.
Inkább az eredeti előlap rezgésmentes rögzítésére összpontosítottam.
Hiába csavaroztam a helyére, mert a csavarfej és a PC fém háza
között maradt egy kis rés, ami azonnal el is kezdett zörögni.
Négy fehér műanyag alátét volt a legegyszerűbb megoldás.

Nekem nem kell sem USB, sem audió ki és bemenet az előlapra,
ezért ezeket a kábeleket odafogattam a belső előlaphoz.

Hiába van merevítő borda préselve az aljába, ha egyszer zörög.
Persze semmi baj, hiszen van anyag bőven. Szóval bedeszkázom az alját is.

Vettem új kerekeket, bár ez elsőre feleslegesnek látszik, hiszen ott a négy kerék
a régi ház alján. Azért vettem újakat, mert belegondoltam:
Kiszedni a házat az asztal mögül, levenni
a kerekeket, kerék nélkül
visszatenni...

Úgy emlékeztem, hogy ezt a fajta lábat úgy lehet kiszedni,
hogy ki kell húzni a közepéből a pöcköt. Hát nem...

Persze rájöttem, hogy nem húzni kell, hanem tolni,
de addigra az első két lábnak már vége is lett.

Úgy döntöttem, hogy nem megyek le a pincébe az egész felszereléssel, mert ott
hideg van. Sőt! Még a fűrészgépet sem hoztam fel! Az összes deszkát kézzel,
illetve ezzel a nyeles fűrészlappal vágtam el. A munkától annyira
kimelegedtem, hogy nem kellett befűteni!

Fűrészelek, pontozok, fúrok, átjelölök, zörgök a szerszámokkal erősen.
Remélem itthon van az ugatós kutyás szomszéd, és ő is élvezi...

Ezzel a ragasztóval fogom felragasztani a deszkákat kívülről a PC-re.
A leírása alapján pont erre való, vagyis lambériázásra.

Az éleknél nem lett szép, de ez engem nem érdekel.
Mégis ki a fene dugná be a fejét az íróasztalom mögé, hogy ezt meglesse?

A teteje még zizeg, de az alja már nem, és már tologatni is lehet.
Bár ez utóbbi lehetőséget (remélem) ritkán fogom gyakorolni az íróasztal mögött.

Szűkös a hely, de valójában a pincében sem nagyobb a mozgásterem.
Persze a fúrás fűrészelés igencsak koszol, de ez nem baj,
legfeljebb zenélek erősen a porszívóval is.

Mondjuk ez a helyszín nem úgy néz ki, mintha lenne
esélyem egy kis ebéd utáni szundikálásra.

Nem véletlenül ilyen. Szóval már mindkét deszka méretre lett szabva.
Rezgett a léc, hogy a kilátszó vékony csíkot szabadon hagyom,
de a laminált padlót olyan könnyű fűrészelni, hogy miért
is ne szabnék be oda is egy vékony csíkot. Persze
kicsit oda kellett figyelni, hogy ne rontsam el.
Már csak azért, mert az összepattintós
oldalak nem mindegy merre állnak.

Jól összekulimájszoztam az oldallapot a ragaccsal, majd rátettem a leszabott deszkát.

Aztán meg a szerszámos fiókomat nehezéknek.

Alakul ez kérem!

Ez már a felső burkoló lemez felragasztása.
Mivel ez a teteje, ezért erre a felső fiókomat tetem nehezéknek.
Persze megnéztem mennyire van ráragasztva a szivacslap a szalagparketta aljára.
Úgy találtam, hogy nem különösebben erősen, ezért minden
deszka kapott néhány plusz csavart is.

A belső lemez (amire maga az alaplap van rácsavarozva) kapott hátulról náhány
plusz merevítőt. Ezek is oda vannak ragasztva, és persze csavarozva is.

Ha esetleg nem tetszene a szomszédnak, akkor
hallgassa helyettem az ugatós kutyáit!

Miközben száradnak amiknek száradniuk kell, lementem a pincébe zsanért keresni.
Ezek azért kellenek ide, hogy a hátsó takaró lemezt fel lehessen billenteni,
mégpedig legalább addig, míg bedöfködöm a dugókat a helyükre.

Mára elég is volt. Ami deszka még hiányzik, az a kártyahelyek takarólapja. Ezt majd
kiszabom legközelebb, hiszen úgysem tudom mekkora kell, mert
nem tudom, hogy hol milyen kártya van a gépben.

Mutattam már?
Így nyílik ki, pontosabban szólva fel a hátsó hangfogó lemez.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.