Igen régi pisztolypáka
(Pincében leltem)

   Ez egy ős pisztolypáka, amit a pincében találtam, mégpedig fiókban turkálás közben. Ez amúgy nem az enyém volt, a forrásban viszont már nem vagyok biztos. Magyarul szólva, mára már fogalmam sincs, hogy honnan van.

 

 

A hálózati kábele gumiból van, valamint valószínűtlenül vastag.
Persze nemcsak vastag, de gumi létére még merev is.
Ahogy mozgatom a pákát, úgy mozog a
zsinór végén a villásdugó!

 

 

A formája célszerű, és a maga bumfordi módján még szép is.
Na jó... Csak nem akartam megbántani, hogy milyen randa.

 

 

Was ist ergonomie?

 

 

Kettősszigetelésű, valamint a teljesítményét illetően sem hazudik.

 

 

Elég egyértelműen látszik, hogy itt van benne a trafó.

 

 

Csak váltakozó áramról működtethető. Vagyis ez valóban egy igen régi páka,
hiszen a készítésének időpontjában még volt egyenáramú hálózat.

 

 

Érdekes állaga van a dugójának.
Vajon mi okozta ezeket a furcsa égésszerű nyomokat?

 

 

Folyamatos működési idő maximum három perc.
Vagyis ne nyomjuk addig a gombot, míg kigyullad a kezünkben a páka trafója!

 

 

A kapcsolóról azt mondanám, hogy határozott.
Nem lehet eltéveszteni hol van, és azt sem, hogy megnyomtuk-e vagy sem.

 

 

 

Ha esetleg mégsem érzékelné a felhasználó a kapcsoló
klattyanását, hallani azt biztosan fogja!

 

 

Nekem erre nem dobott semmi értelmeset az internet.

 

 

A pákahegy csatlakozója igen masszív.
Az a két kis csavar ugyanis rendesen beszorítja a vastag drótot a lyukba.

 

 

Kicsit poros ez a lámpácska.

 

 

Kicsit még most is poros...

 

 

Nem tudok betelni a formájával...
Amúgy azért ilyen, mert egy pici nagyító lencse van kiképezve az üvegburából.
Persze láttam már nagyítós izzót, csak annak nem ilyen gombaformájú feje volt.

 

 

A pákahegy bár cserélhető, de házilag nem legyártható. Ez esetemben
mondjuk mindegy, mert amennyit használom, sosem fog elkopni!

 

 

Annyira merev a hálózati kábele, folyton el akarja vinni a pákát az asztalról.

 

 

Imádom az ilyen csavarokat...

 

 

Annyira szeretem őket, hogy vettem is egy hozzájuk való komplett felszerelést.

 

 

Engem aztán semmi sem állíthat meg a szétszedés rögös útján.

 

 

A kiszedett pákahegy épp jó tartónak, nehogy legurujkázzon az asztalról a pici izzó.
Alapvetően az ember azt gondolná, hogy nem tud az izzó legurulni, hiszen
ha meglököm, akkor mindössze körbe-körbe kóricál az asztalon.
Ehhez képest volt már itt körülöttem annyi üvegcserép...

 

 

Természetesen már a kinyitása előtt is tudtam, hogy mi van benne.
Mivel az ördög a részletekben rejlik, nézzük hát a részleteket.

 

 

Itt van mindjárt a trafó.
Ez egy teljesen szokványos méretű és lemezelésű transzformátor.

 

 

Amiben a felépítése eltér a megszokottól, az a tekercselése.
A primer tekercs foglalja el a rendelkezésre álló hely nagy részét.
A szekunder tekercs mindössze 8 menet, láthatóan igen vastag drótból.
A szekunder tekercs huzala nem lakkszigetelésű, hanem valamiféle selyem.

 

 

   Mivel nem tudtam eldönteni, hogy a tekercselőhuzal alumínium vagy réz, ezért gondoltam tolok rajta egyet reszelővel, és akkor mindjárt kiderül. Előbb hoztam magamnak egy kávét, utóbb meg elfelejtettem ezt a reszelős dolgot...

 

 

A kapcsoló a jelen esetben valóban egy kapcsoló.

 

 

   A gombnak ugyan meglehetősen különös formája van, cserébe viszont pontosan illeszkedik az ujjunk és a kapcsoló karja közé. A rugót és a tengelyeket pedig csak visszafogom tudni valahogy tömszködni a helyükre...

 

 

Ez tényleg egy kapcsoló.

 

 

Igencsak rendes dolog volt a tervezőtől, hogy a csavar
anyjának helyét hatszögletűre hagyta.

 

 

Ez a BIT nemhogy pont jó ehhez az anyához, de még mágneses is!

 

 

Szépen világít a picinyke körte.

 

 

 

Persze nemcsak a lámpácska világít, hiszen forrasztani is lehet vele.

 

 

Ezek így hárman, a , a rossz, és a csúf, mennek vissza a pincébe.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.