Kis kék fúrógép
(lomkombináció)

Nemrég szedtem szét egy laptophoz való akkupakkot, ami még azóta is itt hever
a polcon. Azért lett idetéve, mert terveim vannak vele. Az IKEA lámpa fele
is itt van. Azzal is vannak terveim, bár csak annyi, hogy végre kidobom.

8 darab jóféle akkumulátor cella volt az akkupakkban.

Persze nekem most csak kettő kell.

Mondom hogy jóféle!
Még saját adatlapja is van, ami kell is a szükséges spéci töltés miatt.

Tanácsos betartani a töltési előírást, ha csak nem szeretnénk felrobbantani.

Ez a fiók úgy keletkezett, hogy az asztal és a föld között volt egy 15 centis rés.
A régi íróasztal egyik fiókjának szélét némi toldással kissé megemeltem.
Ezt a fiókot nem tarja semmi, csak úgy be van tolva az asztal alá.
Itt tartom a nehezebb dolgokat, hisz ez nem tud leszakadni.
Amiről most szó lesz, az a picike kék színű fúrógép.

Ezt a fúrógépet annyira régen vettem, hogy még létezett a József telefonközpont!
Apukámnak vettem egy borotvát, közben került a szemem elé ez a gép.
5.000 forintba került. Ez akkor még igen sok pénznek számított.
Ráadásul akkoriban még nem volt elterjedt az akkus fúró.
Nekem pont ilyen kellett a finomabb munkákhoz.
Egy már kész szerkezet közepébe nem
tanácsos belemenni fúrógéppel.
Legalábbis naggyal nem.

Ez a fúrógép pici is, meg akkus is. Mindkét tulajdonsága fontos. A méret az azért
fontos, mert ezt az apró gépet könnyedén lehet egy kézzel tartani. Az akku azért,
mert is nem kell felkelni az asztaltól bedugni a kábelt, egyből üzemkész a gép.
Mivel a gép kicsi, lassan is forog, meg nem is valami erős, elég az egy kéz.
A másik kézzel nyugodtan lehet fogni az éppen fúrt valamit.
Ezt az tudja igazán értékelni, aki már forgatott
meg fúrógéppel "véletlenül" valamit.

A tokmány hagyományos kulcsos, és 10-es méretig lehet belefogni bármit. Ugyan
nincs olyan erős mint egy nagy gép, de a 10-es fúrót is áttoltam vele mindenen.

Már ameddig működött. Évekig jól szuperált, aztán feladta benne az akku.
Belekötöttem egy kábelt. A kábel végére PC tápcsatlakozót szereltem.
Amennyire én szerettem ezt a fúrógépet, a PC tápok annyira nem!
Amikkel eddig kipróbáltam, azok mind hamar letiltottak tőle.
Persze ha méltóztatnék belepiszkálni a PC tápba. De nem!
Bementem a boltba, és vettem egy másik fúrógépet...

Azért ezt a (jelen formájában tulajdonképpen használhatatlan) gépet is megőriztem.
Még a töltője is megvan valahol, pedig már nincs is vele mit feltölteni.

Még azt is ráírtam, hogy mihez való.
Ezt amúgy tervezem a többi dugasztáppal is elkövetni.
Egyszerűen annyira elszaporodtak, már nem is tudom melyik mihez való.

Csavarok...

Ez egy teljesen normális felépítésű fúrógép, csak kicsi.

Az áttétele tiszta fém.
A tengelyek perselyekben futnak.
A tokmánynak pedig rendes golyóscsapágya van.

A motor éppen akkora, amekkora egyáltalán csak belefért a dobozba.
Fordulatszám szabályozó nincs, irányváltó kapcsoló viszont van.

Ez a fiók úgy keletkezett, hogy a sok kísérletezéshez sok kis darab drót kellett.
Ezeket a kisdarab drótokat nagyon unalmas volt minden egyes alkalommal újra
és újra előállítani. Gondoltam összehozom az unalmas dolgot mindössze egyetlen
napra, s legyártottam rengeteg csupasz és ónozott végű drótot. Azóta ha valamiből
kiszedtem egy darab drótot, bedobtam ide a többiek közé. Végül megtelt a fiók.

Mivel minden drótot ide (a fent látott fiókba) dobok be, ezért ez is ott volt.
Ez a darab drót (a végén a tápcsatlakozóval) a fúrógép eredeti belső kábelezése.

Egyrészt újra szükségem van erre az igazán komoly töltőelektronikára.
(egy szem soros dióda a fekete kábelen)

Másrészt pontosan illeszkedik a csatlakozó aljzat a fúrógép végébe.
(még jó, hiszen innen szedtem ki)

Eredetileg 4 darab NiCd akku volt benne, most két darab ilyen lesz.
Ezek modern 3 voltos akku cellák.

Eredetileg hegesztve volt rájuk a kivezetés, de
én már csak megmaradok a forrasztásnál.

Épp befér a két új akkucella a régi négy helyére. Ennek a gépnek komoly előnye
a maiakkal szemben, hogy benne van az akku. Persze így nem lehet rátolni
merüléskor egy csereakkut, de nincs is a nyél végén a bumszli! Olyan
érzés használni, mint egy kisméretű kábelnélküli fúrógépet.
Ez persze nem is csoda, hiszen ez a valami éppen az!

A megmaradt drótot elteszem, mert szerintem az amcsik műholdról figyelnek.
Ha 5 centinél hosszabb drótot találnék kidobni, akkor vagy kirabolják
éjjel a szemetesvödrömet, vagy bosszúból lebombázzák az
egész nyomorult kerületet. Hát kell ez nekem?

Kicsit nyomogattam a gépet, párszor le is fogtam.
Szerintem érezhetően gyengébb mint újkorában volt.
Ami most a lényeg, hogy az akkuban megmaradt az áram.
Több héttel ezelőtt voltak feltöltve, és még nem merültek le.

Mint az látható, rádugtam a töltőt. Emelkedik az akkukon a feszültség.

Viszont sokáig biztosan nem fog, mert ennyi a töltő üresjárati feszültsége.
Szerintem ez kevés lesz a két modern akkucellának, de sebaj!
Egyrészt mikor fogom én elővenni ezt a fúrógépet?
Másrészt van itthon másik dugasztáp.

Ez az akku vékonyabb mint a régi. Még csak a fele sem látszik ki a tokból.

A hézagot apró szivacsdarabokkal pótoltam.

A döglött laptop akkuból és a haldokló kék fúrógépből alkottam valami élőt.
Ilyenkor akár büszke is lehetnék magamra, ha nem döglődne ezzel az akkuval is.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.