Szúnyogháló
(a könnyebb ellenállás irányába haladok)

Hogy néz ez ki...

Szerintem nincs rajta mit csodálkozni, hogy semmi kedvem nekiállni.

A kupi egy részét áthelyeztem a szemetesvödörbe, de még így is sok maradt.
Arról álmodom, hogy már készen vagyok, csak aztán mindig felébredek.

Ahol egy kis repedés volt a falon, ott toltam egy mélyet a spaklival. Sajnos a vakolat
elég sok helyen elvált a faltól, jól hallatszik ha kopogtatom. Még szerencse,
hogy nincs kedvem újravakolni a fürdőszobát, hiszen így sem haladok.

Gyülekeznek a viharfelhők, dolgozni kéne!

Szép lett az ablak. Gondoltam lehúzom az üvegről a szigszalagot.

Lehúztam.

Még tiszta szerencse, hogy vettem egy üveg hígítót.

Ezeket is leszedegetem a szívószálról.

Aztán még félrerakom őket száradni egy kicsit.
Ez a "kicsi" ez mindig néhány napot jelent.

Gondoltam felrakom a keretre a szúnyoghálót, mert az nem egy nagy munka.

Azt hittem eltűnt a háló, de nem. Nincs mese, dolgoznom kell. Az talán
még nem is mondtam, hogy nem vettem ki szabadságot.
Hol munka előtt, hol meg utána molyolok.

Nem lehet halogatni, mert bőven elég az anyag a két kerethez.

Persze nem olyan nagy dolog szegeket beverni...

Ez például elgörbült, de kiegyenesítettem és csak azért is bevertem!

Hát nem elfogyott?

Találtam itthon régifélét.

Azt mondja amerikai.

Pedig kínai!

A lényeg persze az, hogy már ez is készen van.

Oda kell beszerelni. Nem egyszerű, mert kifelé is igencsak nehezen jött.

Kerestem új csavarokat a dobozban, mert a kereszthornyosban
valahogy jobban tart a csavarhúzó.

Van itt kérem minden, ezért nem tudom mire fogni ha nem csinálok semmit.

Elég furán van beszerelve, de csak így tudtam hozzáférni.
Az ablakkeret jó koszos, mint ahogy a párkány is az.

Mondjuk nem csoda, hogy nincs takarítva, hiszen én
is csak erről az építményről tudtam odamászni.

A lényeg hogy készen van, nem tudnak bejönni a bogarak. Az a hosszú kék valami
az én ötletem volt. Azzal lehet nyitni az ablakot. Amúgy nem értem az eredeti
elképzelést. Ki tud oda felmászni az ablakhoz? A kilincset is leszereltem,
mert úgysem éri fel senki. Lett helyette bútorzár, ami bőven jó ide.

Azért hoztam előre a szúnyoghálót, mert ezt a szörnyűséget találtam a konyhai
csapdában. Ugyan nem hagyok elől élelmiszert, de egy ekkora állat nekem
akkor se flangáljon szabadon! Ez a rusnyaság van vagy 4 centi hosszú
a csápjai nélkül. Rám támad? Tuti, hogy szörnyethalok! Pár évvel
ezelőtt találkoztam három ekkorával a szobám közepén.
Nem gondoltam volna, hogy még tudok sikítani.

Ezekkel megyek neki az ablaknak.

Persze nem az üvegnek (remélem), hanem csak ahol jön le a festék.

Az pedig jön rendesen. Ezt a háromszög betoldást én csináltam még évekkel ezelőtt.
A fürdőszoba ablakán is középen, azaz jó magasan volt a kilincs. Soha sem lehetett
bezárni, mert ugye mégis ki mászik fel oda? Lehoztam a zárat a kilinccsel az ablak
aljára, s így már kényelmesen el lehet érni. Persze ez így még magában kevés,
hiszen van az ablaknak egy külső szárnya is, de azt is megoldottam.
Erről egy kicsit később. (majd ha visszaraktam az ablakot)

A másik oldalából is hiányoznak darabok. Ahol kicsi hiányzik, ott
kivágok a fából, hogy legyen mihez tapadnia a ragasztónak.

Így ni!

Bekeverem a kétkomponensest.

Majd jó vastagon rákentem.
Tényleg jó vastag lett. Nem baj, majd a festék eltakarja!

Vettem egy új kilincset is, ami szép fehér.
Sajnos semmi módon sem sikerült összepárosítanom a zárral.

A zár nyikorog.

Mert belül tele van rozsdával.

Bár alaposan bezsíroztam, de ez sajnos akkor is nyikorog.