Kodak Disc 4000 fényképezőgép
(gondoltam legyen egy ilyen is)

Többször is láttam már ilyet a piacon, aztán egyszer, mikor éppen olcsóért volt, megvettem.
Ez 50 forintot jelent, esetleg 200-at, de 200 csak akkor, ha aznap még nem vettem semmit.

Alul a kis fekete gombbal lehet nyitni az optikát takaró ajtót, miközben a gép is bekapcsol.

Ezzel a gombbal lehet exponálni.
Ez a gomb elég furcsa módon a gép elején van.
Kipróbáltam. Elsőre kicsit talán szokatlan, de azért kézre esik.

Ez a teljes vastagsága. Ilyen laposságot a normálfilmes (24x36 mm kockaméretű)
gépek már csak a film dobozának mérete miatt sem tudnak produkálni.

A gép hátán nem sok minden található. Bal oldalt felül van az átnézeti kereső,
középen pedig két aprócska ablak, melyeken keresztül belátunk a gépbe.

Ez egy disc kamera.
Ez annyit tesz, hogy nem tekercsben van benne tárolva a film, hanem egy tárcsán.

Nem állatkodok, csak nekem nincs körmöm, így kénytelen vagyok az apró pöckök
és karocskák nyitásához valami eszközt, jelen esetben egy csavarhúzót használni.

Ide való bele a film. Így nézett ki a kazetta, illetve a belőle kiszedett film.

Balra az optika látszik hátulról, jobbra a tárcsát forgató tengely.

Ez a felirat belül van, s annyit tesz, hogy használj tárcsafilmet.
Na most nem azért, de be fér ide valami más?

Letéptem a fényképezőgép elejét. Innen nézve szép, a másik oldala meg a szokásos.

Van itt minden!
A sárga matricára rá van írva, hogy ló lakik alatta, és rúgni is fog ha piszkáljuk!

Van benne két nagy sárga elem, a fekete pedig a vaku kondija.
 

Kivettem az elektronikát a helyéről, hogy megtekinthessük a részleteket.

Két darab hosszú élettartamú lithium elem van benne. A két elem között van az a kis
rakéta forma valami, ami egy úgynevezett hőbiztosíték. Azért van ott, mert ez a fajta
elem fel tud robbanni. Már persze csak akkor, ha túlmelegszik. Tegyük fel valami
rövidzár keletkezik a fényképezőgépben, mire fel a túlzott áramfelvételtől
az elemek túlmelegszenek, s ekkor a hőbiztosíték leold, hogy
ne robbanjon fel a zsebünkben a masina.

6 volt helyett mára már csak ennyi van az elemekben. Az idő megtette a magáét...

Az elektronika panelja.

A gép alja és teteje. Az épen maradt lemezdarabkát eltettem.

Van itt minden!

Itt van például ez a villanymotor. Adtam neki áramot, forog, azonban furcsán viselkedik.

Jól látható, hogy az előző képhez képest elmászott
a helyéről a motor tengelyén található apró fogaskerék.

A motort kiszedve, a tengelyéről a fogaskerék könnyedén lehúzható.
Szinte nem tartja ott semmi, nem lehet a fogaskeréknél fogva forgatni a motort.

A réz csíkok kettős funkciót töltenek be.
Egyrészt vezetik az áramot, azaz drótok, másrészt érintkezők is.

Ez az íves lemez a blende. A kis lyuk napsütéshez, a nagy lyuk a borús éghez való.
Hogy mi mozgatta a lemezt, arra nem jövök rá a rendelkezésemre álló képekből.

Azt kell mondjam, ezzel bizony bitang mód elbántam...

Ezt találtam a leszedett alkatrészek alatt. A kék a vezérlőtárcsa. Odébb vitte
a filmet és mozgatta a zárat. Ebből a szögből nézve a kettővel
ezelőtti lemezalkatrész lehet, hogy maga a zár?

Ezt a részt ezt felismerem, ez a gép váza.

Nincs itt semmi használható alkatrész...

Bele is söpröm az egészet a vödörbe...

Csillagocskák...

Készítettem egy felvételt a gép valamely lencséjén keresztül.
A fotón egy, a kézfejemen található ismeretlen eredetű lyuk látható.

Ez itt az optika.

Ez meg a kisebbik villanymotoros dobozom. Mert ugye nehogy
már csak a csavarokat tartsam meg az egészből!

Szeretek veszélyesen élni, így rátettem tölteni az elemeket a tápegységemre.
Nem történt semmi, nem robbantak fel, nem töltődtek fel, dobhatom őket el...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...