A minap beszélgettem anyámmal telefonon, mikor is megjegyezte, hogy annyira itt az ősz, hogy mindjárt jön haza. Mivel én amúgy jól megvagyok anyámmal (már csak azért is, mert a halálba etet, akarom mondani, nem nekem kell főznöm), nem azzal van a baj, hogy hazajön, hanem azzal, ahogy a lakás épp nagyban kinéz.
   Bár anyám meglepően jól viseli a rumlit, sosem szól érte ha valami oda nem valót őrizgetek a szobában az asztalon, de ez még nem ok rá, hogy aljas módon visszaéljek a lehetőséggel. Pláne azért is le kellene pucolnom ezt a munkalapot (már meg sem említve a lakás összes többi részét) mert a következő adag már nagyon készül a pincében a feljövetelre.

   Hol meg erre, függvényében az épp aktuális légnyomásnak. Na most azt, hogy hogyan működik egy barometrikus magasságmérő, pláne hogyan kell használni, na azt biztosan nem tőlem fogod megtudni! Mármint ott van erre a célra mondjuk a Wikipédia, mely média sokkal értelmesebben magyaráz, mint amennyire én.

   Mikor ezt a nem is annyira kicsi csodát a piacon megláttam, én bizony mindjárt meg kívántam szerezni, mégpedig a szokásos aljas szétszedés céljából. Nemcsak az benne az érdekes, hogy ez egy repülőgépbe való műszer, vagyis egy lomos piacon, de már csak úgy általában véve is komoly ritkaságnak számít, hanem ráadásul még az is, hogy a mindössze 1.000 forintos ára ellenére, még a piac végén is ott figyelt. Én persze - már csak a szokásos alku kedvéért is - nem adtam érte csak 800-at.

   A belső skála elfordul a külső alatt, miközben a srégen rovátkolt részt takaró lemez is képes elmozdulni. Már csak ez az egy szem műszer is milyen bonyolult, a repülőgépben meg ugye az egész műszerfal be van terítve mindenféle hasonlókkal.

   Mivel ez a műszer tisztán mechanikus alapokon működik, így nincs semmiféle elektromos csatlakozása. Meglepő módon egy ehhez hasonló formavilágú órának volt, amiről apámmal sokáig azt hittük, hogy elektromos meghajtású, csak beteg, aztán mikor egyszer kíváncsiságból levettem az óra hátulját, akkor kiderült, hogy az csak a fűtés, mármint a fűtőbetét kivezetése. Magát az órát amúgy a peremét tekergetve lehetett felhúzni, és persze a pontos időt beállítani is. Ezt a szerkezetet sajnos már nem tudom megmutatni, mert apám idővel elcserélte valami számára hasznosabbnak tűnő alkatrészre.

   Míg a nagyobb tárcsával a műszer legkülső mutatóját lehet beállítani egy adott pontra, ami aztán ott is marad (mármint annak a mutatónak nincs más meghajtása), addig a kisebbik gombbal a légiforgalmi irányítók által megadott, az aktuális reptér tengerszint feletti magasságát kell beállítani.
   Ez utóbbihoz (mint egy mindenki által használt közös ponthoz) a repülés alatt végig hozzáadódik (vagy kivonódik) a környező levegő nyomása szolgáltatta adat. Vagyis ez a műszer a tengerszinthez képest mérhető mindenkori relatív magasságot mutatja, nem pedig a földhöz képestit, ami egy teljesen más elvű (radar) műszer.

   Itt megy bele a műszerbe a külső légnyomás. Erre a csőre azért van szükség, mármint azért nem nyílhat a pilóta és egyben utastérbe, mert a repülők kabinjai (általában legalábbis) túlnyomás alatt vannak.

   És már tettem is fel a polcra. Utólag belegondolva, mivel a magasságmérő tulajdonképpen egy barométer, így ha érteném amit a műszer a légnyomásadattal üzenni akar, akár hasznosíthatnám is a kapott adatot. Már ha amúgy érdekelne, hogy milyen odakint az idő...