Piros lámpa
(falra szerelhető)

   Bár már késő délután volt, de még mindig olyan szinten nem volt kedvem semmihez, ráadásul nemcsak szétszedéshez, hanem semmi máshoz sem, hogy az már szinte fájt! Mindezt úgy, hogy még valamikor reggel megígértem magamnak, hogy ma is letudok legalább egy, még a 2020-as lomtalanításkor beszerzett tételt.
  
A lomos pincében a friss cuccokat tartalmazó (amúgy nem is olyan kicsi) kosár előtt ácsorogva, a választásom azon az alapon esett a lapos fehér dobozra, azzal a szép piros betéttel, hogy azzal aztán biztosan nem fogom magamat túlterhelni. Mármint sem a felhozásával, sem a szétszedésével, de még az apró tárgyhoz tartozó szavakból sem lesz valami sok.

 

 

   A semmittevési lázam mintegy két napig tartott (legfeljebb plusz egy hét), s mikor végre magamhoz tértem, már hoztam is be az előszobából ezt a gyönyörű valamit. Ez már csak így magában állva is van olyan szép, hogy ezt még akkor is megérte elhozni a fűből, ha tegyük fel teljesen üres. Hogy mégis mi ez? Szerintem minimum egy lámpa, míg maximum viszont akármi lehet.
  
Varga Zoltán megfejtése szerint ez egy Ez egy tűzjelző rendszer úgynevezett másodkijelzője. Arra a célra szolgál, hogy ha egy tűzjelző rendszerben valamelyik érzékelő nem látható helyen, pl. álmennyezet fölött van, akkor feltesznek egy ilyen másodkijelzőt a tűzérzékelővel párhuzamosan kötve az álmennyezetre, vagy más látható helyre, hogy ha az érzékelő jelez, akkor ezzel láthatóvá váljon a jelzés.

 

 

Az áttetsző piros plexi nemcsak úgy egyszerűen ott
van, hanem egy kissé ki is áll a fehér talapzatból.

 

 

Megmutatom ebből a szögből is. Aki ezt tervezte, nem volt híján a szépérzéknek.

 

 

Ebből az irányból nem azért mutatom meg, mert innen nézve nem ér ki
a piros plexi a lapos doboz széléig, hanem azért, mert itt a nyitja titka.

 

 

   Mármint ezt a pöcköt kell megnyomni, hogy levehetővé váljon az alaplemezről a fedél. Mint az a karmolásokból egyértelműen kiderül, ezen a ponton valaki már előttem is megjáratta a csavarhúzóját.

 

 

Íme az apró doboz alja, ami egyértelművé teszi, hogy ez egy villanyszerelési anyag.

 

 

Három LED van benne, vagyis jól sejtettem,
hogy semmi mást nem tud, csak világítani.

 

 

   Ebben az apró falapocskában nem annyira az az érdekes, hogy mikor benyúltam érte a fiókba, akkor egyből a kezembe akadt, mint inkább az, hogy bár a lámpát elsőre sikerült az élére állítva megállítanom, onnantól kezdve azonban már hiába próbálkoztam bármivel, szinte azonnal felborult. Ez a vékony fadarab látszik is az előző képen, a lámpa pereme és az asztal között, mint támaszték.

 

 

   Mivel az apró elektronika csatlakozóján plusz és mínusz jel látható, így teljesen egyértelmű, hogy ez a lámpa egyenfeszültségű rendszerbe való, amiről így hirtelen el nem tudom képzelni, hogy mégis mi lehet.

 

 

De ha leszedem róla a matricákat...

 

 

   Majd beütöm a google transzlátorba, hogy esser parallelanzeige, meg persze ténylegesen is utánanézek, akkor mindjárt kiderül, hogy ez egy tűzérzékelő rendszer visszajelzője. Vagyis ez tényleg csak egy piros lámpa.

 

 

   Ami úgy néz ki, mint két pad, mondjuk egy SMD alkatrészhez, az egy jumper, csak forrasztós (ami most épp át van kötve), és amúgy azt állítja, hogy 1,8 - 3 voltról, vagy 8 - 15 voltról akarjuk-e járatni a LED-eket.

 

 

Mindhárom LED-nek (mivel a közös rövidre zárható az
előbb említett jumperrel) saját előtét ellenállása van.

 

 

Ilyen szép pirosan világítanak.

 

 

   Épp mint ahogy a leírásban szerepel, akár 3 volt alatti feszültségről is. Na itt jött az a rész, hogy eltettem a műszerzsinórokat, lekapcsoltam apukám tápegységét, összepattintottam a lámpa házát, és még ki is vittem az előszobába.

 

 

Majd csinálhattam vissza az egészet, mert ez a lényeget mutató kép lemaradt...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.