Huzalpotméter
(gyorsjavítás)

Ezt a műszert olyan szinten nem szerettem volna ennyire
darabokban látni, hogy arról akár órákig tudnék mesélni!

Azonban kénytelen voltam leszerelni róla a külső előlapot (amit itt látunk
az a belső), mert nem fértem tőle hozzá ahhoz a csavarhoz,
ami a kimeneti szintszabályzó potmétert tartja.

Már úgy értem, hogy a képen látható, jelen állapotában egyszerűen kikötött, illetve
áthidalt potmétert ki kell onnan szedni, meg kell javítani, vissza kell tenni, újra
be kell kötni. Na most ahhoz, hogy az onnan kijöjjön, ahhoz nem volt elég
leszedni pusztán az előlapot, mert a potméter fenekére szinte
rátámaszkodik az elektroncsövet hordozó panel.

Ez itt az a különös műszaki részlet, melyet az előlap levételének hiányában a múltkor
megmutatni nem, csak elmesélni tudtam. Szóval az előlap négy sarkában látható
csavarok hátulról bele lettek ragasztva az előlapba. Ez valószínűleg azért lett
ilyen fura, mert azok a csavarok, melyek a belső előlapot tartják, elfoglalták
előlük a menetes lyukakat. Utólag meg azért csak kellett csinálni valamit
az előlap sarkaiban éktelenkedő, amúgy teljesen felesleges lyukakkal.

Ez most biztosan nem csere lesz, mert nem hinném, hogy lenne a dobozaimban 500
ohmos huzalpotméter. Illetve nem tudom, mert a potméteres dobozok tartalmának
újraválogatása még mind a mai napig nem történt meg. Az ilyen feladatokat az
olyan napokra szoktam tartogatni, mikor csinálni ugyan épp semmit sincs
kedvem, azonban megígértem magamnak, hogy ez nem így lesz.

Ez az alkatrész mondhatni örök darab. Ha csak le nem ég, vagy nem akad
valaki elszánt, aki éveken át folyamatosan tekergeti, míg csak el nem
koptatja a csúszka az ellenálláshuzalt, ebben nincs ami elromoljon.

Mivel nem fértem hozzá a lényeghez, kénytelen voltam kiszedni a helyéről
a tengelyt, amit amúgy egy vastag drótból hajtott zéger gyűrű tartott.

Bár a belső végén látszik belőle egy leheletnyi, azonban
mára már rég kidolgozta magából a tengely a zsírt.

Ezzel a beállítással az a baj, hogy bár úgy néz ki, azonban nem feszül.

Most viszont, hogy a bal oldala már lapít a lemezen, miközben a jobb oldalát nem
lehet csak úgy egyszerűen lötyögősen elemelni a helyéről, na most már jó lesz.

Ezzel a belső rugóval semmi dolgom sem volt, épp
csak megmutattam, ha már egyszer erre jártam.

Nemcsak, hogy újra egyben van, de ráadásul tökéletes lett! Legalábbis
a multiméter kijelzője nem mutatott semmiféle szakadozó kapcsolatot.

Ha már egyszer úgyis szét volt szedve a műszer, akkor nekiálltam és átalakítottam
a testpont (illetve testpontok, merthogy mind a kettőét kellett) rögzítési módját.
Eredetileg úgy volt beszerelve, hogy odafogta a külső előlapot a belsőhöz. Ezt,
bár első ránézésre igen ötletes megoldásnak találtam, azonban mikor az előlap
levételéhez ki kellett szerelni a helyükről a banánhüvelyeket is, na akkor bizony
már egészen másképp gondoltam a dolgot. Most, hogy itt volt előttem darabokban,
felfúrtam a külső előlapi lyukat akkorára, hogy átférjen rajta a banánhüvely feje,
majd ezt követően a belső előlapra szereltem fel a banánhüvelyt. Így most már
nincs okom a további bolygatására. Mondjuk szó se róla, eszem ágában sincs
azzal szórakoztatni magam, hogy folyton leszerelgetem erről a műszerről
az előlapját, de ha majd kell, akkor most már könnyen fog menni.

Próbaképp rámértem a szignálgenerátor kimenetére. Bár mutatott valamit a műszer,
de amit láttam, annak semmi köze sem volt a potméter gombjának állásához! Ezen
mondjuk annak tükrében nincs mit csodálkozni, hogy a potméterre jelet hozó
zöld színű vezeték vége jelen állapot szerint még a bal alsó sarokban lóg.

Mivel ez a teszt a múltkor kimaradt, így most ejtettem meg. Jelentem az összes
felesleges, illetve a használaton kívüli tekercsek lábait rövidre záró érintkezőt
a párjától elhajlítva, bár a dobváltó gombjának tekergetése közbeni szörnyen
sprőd érzés megszűnt, azonban a hol elindul a szignál, hol meg nem, na az a
jelenség sajnos nem. Ennek megemlítése a szignált bemutató cikkből kimaradt,
mert ezt csak egy kicsit később, már a használat közben szúrtam ki. Az okra ugyan
nem jöttem rá, arra azonban igen, hogy a modulációs módok között váltó yaxley
kapcsoló egyes állásaiban megszűnik a probléma. A nincs moduláció, illetve
van csak külső (ami nincs, mert nem kötöttem rá a szignál bemenetére
semmit) állás között szerintem nem lenne szabad eltérésnek lennie.
Mivel most épp nem kell a műszer, vagy legalábbis nem zavar,
hogy moduláció nélküli beállításban, általában a skála
elején meg a végén leáll az oszcilláció, így ezt a
hibát majd valamikor máskor hárítom el.

Azonban azt, hogy a lapos lábak miatt a fenéklemezt tartó csavarok feje kis híján
leért az asztalra, mivel épp elől voltak a szerszámok, most azonnal orvosoltam.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.