Intracom PCM4 vonaltöbbszöröző
(megmaradt)
|
|
Na ez aztán egy különösen informatív kép... Lapos műanyagdoboz. Tulajdonképpen ezért is mentettem ki a szemétből. Mármint a doboza miatt. Mikor a kazánvezérlőt csináltam, akkor elsőre ennek a masinának a doboza tetszett meg. Persze másodikra már nem volt olyan tetszetős, és végül nem is ez lett felhasználva. Viszont addigra már ugye rég itt ült a polcon. Szóval megint egyel több kacat, de ezt most elpusztítom! |
| Intracom gyártmány, DS-PCM4A a neve. Egy drót (érpár) bemegy, négy pedig kijön. Azaz egy telefondróton (érpáron) négy darab (telefon) vonalat visz át. PCM azaz Pulse Code Modulation, azaz impulzuskódmoduláció. Digitalizált jelek rohangálnak a vonalon. Valamint a szerkezet 144 voltos távtáplálása. |
 |
 |
A kis ajtót leszedve elénk tárul a csatlakozó "csokik" látványa. A konstruktőr csak arról felejtkezett el, hogy a drótokat bele is kell ám kötni a csokikba, mert mint az látszik, erre bizony nem valami sok hely maradt. Persze a konstruktőrnek biztosan szólt már emiatt az eset miatt az anyukája. Gondolom... Legalábbis mi elég sokat emlegettük a mamát ebben az ügyben. |
| Egy fotó hátulról. No de miért? Megvan! Azért nem felelt meg (alantas) céljaimra ez a doboz, mert az összetartó csavarjai hátulról vannak. Szóval kényelmetlen lenne bármit is beleépíteni, pláne felszerelés után - leszedés nélkül - javítani. |
 |
 |
Gumicsöcsök. Mindenkiben megfogalmazódik a gondolat: - Géza! - Ha ezt is gyűjtöd agyonlőlek! Tehát nem! Nem és nem! Nem vallom be, hogy ősi gumicsöcs gyűjtő családból származom. De persze ettől még... |
| Jövök itt az unalmas csavarjaimmal! Nem sok csavar, de legalább szépek. Most jöhetnék azzal, hogy majd építek valamit amibe csavarok kellenek. No de ki hisz már nekem? |
 |
 |
A teteje, a csatlakozók fedőlapja, valamint a gumitömítés. Jól zár a doboz, hiszen kültéri felhasználásra is alkalmas. Persze jobb nem kitenni az esőre. Majd kiteszem inkább a kukába. Ez most egy kicsit amolyan polc felszabadítási project. Hordom vissza a pincébe ami oda való. Mint például ezek a relék. A többit meg darálom lefele. |
| Hoppá! Mekkora panel! A legmodernebb technika, én meg majd kiszedek belőle néhány érdektelen bizbaszt. Sajnos házi felhasználásra így egyben teljesen alkalmatlan. Ez ugyanis csak arra jó, mint amire ki lett találva. Arra persze tökéletes. Persze aki egy ilyen berendezésből érkező vonalon keresztül szeretett volna modemezni, az nagyon tudta utálni, mert ezen nem ment át a 33,6, ezt ugyanis kifejezetten beszédátvitelre tervezték. Én mondjuk simán meghallottam ha ilyen volt a vonalon. Egy kis digitális "szőrt" tett a hangra, ami engem speciel zavart. |
 |
 |
Letagadtam az előbb, hogy gyűjtöm őket? Akkor letagadom most is! |
| Beforrasztós csokik. Majd jól kiforrasztom őket. Most jönne az a szöveg, hogy és majd egyszer... No de ki hisz már nekem... Még magamat sem sikerül becsapnom! |
 |
 |
Tokozott kvarc oszcillátor. Van dobozom ilyeneknek. Már megint egyel kevesebb lesz benne a hely... |
| Elkó, kondik, kistekercs, SMD diódák. Hogy miből adódik az alkatrész gyűjtési mániám? Nos abból, hogy gyermekkoromban nem úgy volt, hogy az ember csak úgy egyszerűen bement a boltba és bármit megvett. Egyrészt nem lehetett kapni, másrészt nem volt rá pénzem. Tehát ha valaki a 70-es években elindult, hogy összevásárol minden szabvány értékű ellenállásból egyet-egyet, akkor kb. egy hét múlva ért haza. De nem ám az ellenállás sorozattal, hanem fáradtan, letörten, valamint igen nagy valószínűséggel eredménytelenül. |
 |
 |
Én mindenből kiszedtem az alkatrészeket. Mikor lomtalanítás volt, an akkor éltem csak igazán! Én voltam a gyerek aki sehová sem ment csavarhúzó és csípőfogó nélkül! Volt is itthon vagy egy kiló szép zöld ellenállásom, amit a kidobott tévékből gyűjtöttem ki. Hangszórót boltban csak már mint felnőtt vettem. |
| Kondenzátorok, azok a régi barna kondenzátorok... Gondoltam kerítek róluk egy fotót, de valószínűleg már egyetlen példány sincs belőle itthon. Pont ilyen barna színük volt, csak hosszúkásak voltak. Az alumínium csövecskébe talán hegesztve volt a kivezető drótláb. De valószínűleg nem a hegesztés volt az ok, mert mindkét lába könnyedén letört. Vakarászás, majd rátekert drót... Régi "szép" emlékek... |
 |
 |
Néggyel szaporodott a LED gyűjteményem. Majd egyszer csinálok valamit LED-ekből. Az elképzelés mondjuk már meg is van. LED is van, csak a munkakedvem beesett az asztal mögé. |
| Optocsatoló. Ilyet még sosem használtam. Na jó, egyszer beépítettem egy szilárdtest relét egy PC tápba, hogy "kívülről" lehessen bekapcsolni, és a szilárdtestrelé az tulajdonképpen egy erősáramú optocsatoló. |
 |
 |
Íme az ideiglenes dobozom elektromos kacatok számára. Na ez most nem fért bele, bár ha kettétörném... |
| No de nem teszek ilyet. No nem mintha bármi is visszatartana, inkább csak a lustaság. Minek erőlködni? Egyszer egy PC alaplapból szedtem ki ami kiszedhető. Be volt fogva a teljes méretű 286-os alaplap a satuba. Csak úgy minden értelem nélkül (ahogy az nálam szokás) megpróbáltam eltörni. Nem sikerült. Már valami lehetetlen szögben, szinte 180 fokban elgörbítettem a panelt, de csak recsegett ropogott. Végül a lemezollóval győztem le, majd a cserépkályhában semmisítettem meg vandálságom nyomait. |
 |
 |
A felső képen az látszik, hogy (mellédumálok) csak visszaraktam azt a rohadt panelt a polcra. Ezen a képen viszont jól látható, amint kezd látszani a polcok mögötti fal. Azaz végre fogynak a dolgok. De persze mit ér mindez, ha egyszer hétvégén kimegyek a piacra, és vásárolok az elbontottak helyett tucatnyi másik lomot... |
