Ionizátor
(hogy fogyjon a polcról

Formás kis darab ez levegő ionizátor. Feladata szerint szabad ionokat ereszt ki magából, s ettől frissebbnek érezzük a levegőt. Egy barátom kérte, hogyha látok a piacon akkor vegyek neki egy ilyet.
Mondjuk megvolt ennek már vagy öt éve.
És akkor mi van?
Szó se volt róla, hogy elkapkodom a beszerzést!
Automatikus feszültség rendszer. Magyarul mindegy neki, hogy a világ mely táján dugjuk be a konnektorba. Ez persze ez nem azért van, mintha az emberek ilyesmiket hurcolnának magukkal, hanem inkább csak a gyártónak egyszerűbb, mert nem kell foglalkozniuk a különböző országokba való verziókkal.
Levegő tisztító és ionizáló, valamint zöld levegő. Ha zöld azért talán nem is lesz, de az biztos, hogy vonzza a port. Volt nekem egy ilyen nagyban, aminek a nyoma még most is meglátszik a falon.
Újabb feliratos lapocska. Ezen van egy kettős szigetelés jelzés, valamint egy MADE IN HONG KONG felirat. Jó régi szerkezet. Valamikor réges-régen, mikor még nem minden Kínában készült... Szóval ebben az időben a vacaknak minősített holmikat Hong Kong-ban, és Taiwan-on gyártották.
A gyári szám mindössze négy számjegyű. Szóval nem volt egy nagy széria. Manapság ilyen talán nincs is. Amiből nem vesznek meg az emberek legalább egymillió darabot, azt nem is érdemes gyártani. Vagy a kis széria okán drága lesz.
Három sliccű csavar. Simán kitekertem az elsőként kezembe akadó óráscsavarhúzóval. Valószínűleg azért eme "biztonsági zár", mert a dobozban nagyfeszültség van, amibe jobb nem beletapenolni.
Találtam két rejtett csavart a gumilábak alatt. Nem tudom mit képzeltek ezek rólam... Ennyi rutinom azért már csak van!
Ebben is egy darabka zöld színű nyomtatott panel van. Vajon miért lesz minden panel zöld? Az mondjuk lehet, hogy én eddig még csak az éretleneket láttam... A hálózati zsinór tehermentesítőjét nem én szedtem le, hanem az már eleve le volt törve. Én ettől mondjuk annyira nem.
Erre a két darab panelra van kivezetve a nagyfeszültség. Eredetileg mintha valami hegyes dolog szerepelt volna a leírásban.
Közelebbi kép a panel fóliás oldaláról. Írnom kéne róla valamit. No de mit? Talán annyit, hogy a nyáklap jórészt le van öntve méhviasznak látszó anyaggal, ami igen nagy valószínűséggel a nagyfeszültség miatt van. Mármint szigetelő anyagként van felhasználva a méhviasz.
Bedugtam a konnektorba. Nem robbant fel, nem szikrázott, nem füstölt, és semmi más rendellenes működésre utaló jelenséget sem produkált. Sajnos a helyes működést jelző piros LED sem kezdett el világítani. Milyen világ ez kérem? Döglött dolgokat árulnak a kukáspiacon? Már a szemétben sem lehet megbízni!
Mindennek két oldala van. A panelnak ez a másik. Hálózati egyenirányító, pici szűrés, vezérlés, egy a hálózati 50 hertznél sokkal nagyobb frekvencián járó oszcillátor, pici ferritmagos trafócska, majd egy Villard feszültség sokszorozó sor következik. Dióhéjban ennyi a tartalom.
Ez egy érdekes részlet. A nagy panelon van egy hosszúkás rés, azon keresztül van dugva egy másik panel, ami bele van forrasztva a nagyba.
Ugyanez az alkatrészoldal felől nézve. Az a zöld álló paneldarabka a szerkezet vezérlője. Ez tulajdonképpen egy tokozatlan integrált áramkör. Az egyszerűség kedvéért egy darabka nyomtatott áramköri lapra van felragasztva, majd a kerek fekete pöttyel lezárva. Vagyis megspórolták az IC tokozását. Például tipikusan így néznek ki belülről az LCD kijelzős karórák.
Ez az alkatrész beteg!  Jól láthatóan el van égve. Most mégis honnan derítsem ki az eredeti értékét? Kapcsolási rajz sehol. Ilyen esetekre van egy általánosan használható, eddig jól bevált technikám. Ez konkrétan arra lett alapozva, hogy csak nem égett már el az egész ellenállás. Ha legalább a fele jó, akkor azt már meg tudom mérni. Meg is tettem. Kell hozzá egy multiméter és egy bonctű. A műszer 2,2 kiloohmot mondott a fele ellenállásra, kétszer 2,2 pedig szerintem 4,7. Na jó, nem matematikailag, de ez a következő szabványos ellenállásérték a szortimentben.
Egy fizikailag nagyobb méretű, amúgy orosz gyártmányú ellenállást választottam ki a dobozomból. Ahogy nézem a panelt, ezen az ellenálláson keresztül kap feszültséget a vezérlő IC, hogy el tudja indítani a blocking oszcillátort.
Mit tesz egy nő a füle mellé, hogy kívánatosabb legyen? Hát a lábát! Szóval ennek a nagyobb darab ellenállásnak sem ott vannak a lábai, ahol szeretném, hogy legyenek.
Szerintem az ellenállást azért hívják ellenállásnak, mert ellenáll. Most álljak le vele erőszakoskodni? Inkább fúrtam a panelba a lábainak két új lyukat.
Így azért már mindjárt más a helyzet. Régebben, mikor az alkatrészek még nem nyomtatott panelba voltak forrasztva, hanem csak úgy egymáshoz meg forrasztólécre, szóval akkor nem kellett ilyen plusz lyukakat fúrni. No meg panel híján nem is volt mibe. (csak sikerült kijönnöm ebből a szerencsétlen mondatból)
Gyönyörű óngombócok. Az az igazság, hogy szeretek forrasztgatni. Amíg nem volt számítógép, addig leginkább a páka ette az áramot. De rég is volt...
Hoppá! Egyből elindult a masina. Jól láthatóan világít a működést jelző LED. Sajnos nem csak látszik, de hallatszik is a működés. Bár csendesen, de azért jól érzékelhetően kihallatszik az oszcillátor sípolása.
Rámérhetnék műszerrel a kimeneti feszültségre, hogy elég nagy-e, de egyszer már csináltam ilyet. Olyan szépen világított a multiméterem, hogy az csuda! Persze eredetileg nincs benne semmi ami világítani tudna. Az említett esetben is csak egy a fóliacsíkok közötti folyamatos szikra fénye szűrődött át a dobozon.
Szóval maradjunk csak a glimmlámpánál. Ilyen lámpácska van a világítós kapcsolók zömében, az éjjeli irányfényekben, de a legismertebb előfordulási helye a fázisceruza. Kicsit keringtem a lakásban mire megtaláltam az izzós dobozt. Nem csoda, hogy nem találtam, mert időközben izzós fiók lett belőle. Mint arra a picinyke fénypamacsból következtetni lehet, megvan a nagyfeszültség. A glimmlámpa egyik lába a panel kimenetéhez van kötve, a másik pedig sehova. Persze ez így nem igaz, hiszen ott van rajta az a 10 centis sárga drót, de a drót másik vége már nincs bekötve. Vagyis a glimmlámpa a kimenet és az ellenpólusnak használt 10 centis lógó drót között fellépő feszültségtől gyújtott be.
Próbáltam elcsendesíteni a dobozkát, ez azonban nem sikerült. Felmelegítettem forrasztópákával a trafócskát, hátha jobban belemegy a méhviasz, de nem igazán érdekelte a dolog. Mindössze a hang magassága változott valamicskét a ferritmag melegítésének hatására, de amint elvettem róla a pákát, azonmód elmúlt a hatás.
A dobozt kimostam, de a panelt nem. A hálózati zsinórt azért letöröltem. A képen ugyan nem látszik, de a panel egy CT506-os kazettás magnó gombsorára van fellógatva. Majd a magnót is mindjárt jól szétszedem.
Hagytam a dolgokat egy egész hetet száradni, hogy biztosan ne maradjon sehol semmi nedvesség. Persze ez nem igaz, hiszen egyszerűen csak lusta voltam másnap összeszerelni.
Ez itt a hálózati kábel tehermentesítője. Ügyes dolog, mert így nem tud kiszakadni a kábel a gépből. De persze mindig akadnak erős emberek...
Mint az látszik, már itt is erőlködött valaki. Mégis hogyan visz rá egyeseket a lelkük, hogy bármit is a hálózati zsinórjánál fogva lóbáljanak? Mert ugye csak letörött valamitől az a műanyag darab, amibe a csavar volt behajtva. No persze semmi gond, hiszen vissza tudom ragasztani, azonban nem teszem! Egyszerűbb megoldás ha a csavaros dobozomból választok egy hosszabb csavart.
A kimeneti kábel részére van egy ilyen vezető felöntés a doboz oldalában. Gondolom azért, hogy ne tekeredjen semerre, vagyis ne érjen semmihez. Ebben a kábelben több kilovoltos feszültség kóricál, ezért jobb ha nem próbáljuk ki, mekkora a piros szigetelés átütési feszültsége.
Összeraktam, összecsavaroztam, a letépett gumilábakat Technokol ragasztóval visszaragasztottam. Megpróbáltam lefotózni ahogy a piros LED átvilágít az előlapi rácson, de még harmadik kísérletre sem sikerült összehoznom egy éles képet, ezért így marad meg emlékezetemben, vagyis homályosan...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.