Philips N 4308 orsós magnó

Megvettem ezt a magnót a piacon, pedig jól tudom, hogy Philipset nem szabad, és punktum! Én ezektől normális masinát még életemben nem láttam! Csak ugye hajtott a kíváncsiság. No meg mi tagadás, kifejezetten szép ez a masina. Más értelmes pedig aznap nem akadt a piacon. Pedig tudtam, tudtam, hogy igazán nem kellett volna...
Így néz ki alulról. No nem mintha érdekes lenne, de ne hagyjuk ki ezt a részletet se. Hatalmas hely van alul a drótoknak. Kultúrált megoldás, hogy nem kell külön szatyorban vinni a mikrofont és a kábeleket.
Kezdem bontani. Semmi extra. Gombokat kell lehúzni, majd öt csavart kitekerni. A nyomógombok közül a stopot le kell húzni, a többi maradhat.
Balra a négy forgató gomb, míg jobbra néhány szíj. Gondoltam hátha csak ki vannak véve a helyükről. Nos ezt rosszul gondoltam...
A nyomógombok alatti takaró díszlemez. Nem volt odacsavarozva, valamint hiányzik is belőle egy darab. Nem feltűnő a hiány, mert a stop gomb épp eltakarja.
Ez itt a szalagpályát fedő levehető burkolat. Éppen olyan mint más magnókon. Vagyis ezt is le lehet venni, hogy hozzáférjünk a szalagpályához. A korosabb magnókról ez az alkatrész már elég sűrűn hiányozni szokott, hiszen levehető, kikopik, leesik, majd végérvényesen elkeveredik.
A szalagpálya az őt takaró búra nélkül. A lényeg, hogy tisztítás ügyileg hozzá lehessen férni a dolgokhoz.
A fejszerelvény szerintem vékonyka lemezekből van. A kombinált fej felerősítése nem nevezhető masszívnak. Újjal mozgásra lehet bírni a fejet. No de nem kell nyomogatni...
Ugyanez más szögből. A szalagpálya és a fejek enyhén kopottak, de még bőven használhatónak néznek ki. Itt egy közeli kép a fejekről. Még nem láttam boltban ilyen kombinált fejet. Mivel hely van bőven, ezért ha elkopott a régi, akkor befér a helyére egy Tesla, vagy akár egy ZK magnó feje.
A jobb oldali szalagvezető baba. Egy kissé ugyan már kopott, de egy mozdulattal felújítható. Mindössze el kell fordítani néhány fokkal a csavar oldása után a betétet, és már készen is van.
A bal oldali orsó közlő görgője. Az a fekete dzsuva, az kérem az ékszíj maradványa. Egyszerűen szétmállott, majd szétszóródott, végül pedig szétkenődött az egész gépben.
A jobb oldali közlő görgő. Ezen a képen is a szétkenődött szíj nyoma dominál. Borzasztó...
Ez egy terelő görgő. Mellette két kis ecset látható. Ezek szednék le a szöszmöszt a szíjakról. Láttam már néhány magnót, de ez a kis ecsetke nem divat. Talán kicsit csillapít is a szíj lengésén. Vagyis nem zeng, ha egyébként zengene. Azt hiszem a kosz jól látszik. Na ez az amit én ki nem mosok belőle! Ragad az egész gép. Szétszedés közben végig káromkodtam. Ellocsoltam egy deci spirituszt a kéztörlő rongyomba. Brrr...
Számláló. Semmi különös. Számlál ahogy kell.
Nos ez a műszer nem különösebben van decibelben kalibrálva, bár a célnak így is bőven megfelel.
A hálózati kapcsoló. Erről sincs mit mesélni. Megnyomom, mire fel bekapcsol a magnó.
A sávváltó kapcsoló, melyről elmondható, hogy nagyon szép fényes.
A vezérlő gombok. A lapos fényes él előttük a stop gomb. Van rá gomb is, csak az most le van róla véve.
A vezérlés alulról. Sokkalta rosszabbra számítottam! Ez a magnó tulajdonképpen nem is olyan bóvli. A kezelése is egészen kényelmesnek látszik.
Az ott középen egy elektromágnes. Mivel nem megy a mechanika, ezért nem próbáltam ki, hogy mit csinál igazándiból. Ahhoz kicsi, hogy a pillanat állj gombot működtesse, ezért valószínűleg szalagvég érzékelős autó stop lesz.
Egy átfogóbb kép a magnó belsejéről. Egészen rendezett. Sőt! Sokkal szellősebb, mit mondjuk egy Tesla. Valamint jobban hozzáférhetőek az egyes alkatrészek, mint mondjuk egy Unitra ZK140-es magnóban. Mondhatni kellemes csalódás. Csak azok az ékszíjak ne lennének szétrohadva...
Hálózati feszültség átkapcsoló. No comment.
Hálózati trafó. Ehhez sincs mit hozzáfűznöm.
Villanymotor. Minő csoda! Forog.
A sebesség váltó, ami úgy be van rohadva, hogy meg sem bírtam mozdítani! Szerintem ebbe is belerohadt az ékszíj. Úgy nézem, hogy a szíjat dobná át, de nem láttam hová. Rohadt fekete ragacs...
Lendkerék. Ez is be van nőve körbe ékszíjjal.
A csatlakozók sora hátulról.
Majd szemből.
Az elektronika egy szem panelja. Egészen jól néz ki. Hirtelen nincs is mibe belekötnöm.
A kapcsolósor. Ez sem különb mint a felénk dívó Isostat. A lényeg, hogy ne recsegjen.
A panel hátulról. Mit ne mondjak, informatív egy kép...
A potméterek hátulról. Nem valami stabil típusok de furcsamód nem recsegtek tekergetéskor, s tulajdonképpen ez a lényeg.
A két végtranzisztor. Korabeli szokásos AD161/162 páros. A hangerőt nem tudtam kipróbálni, hiszen nem járt a mechanika.

 

 

Ilyen hangot ad ki magából a magnó, mikor tekerem rajta az orsót.

 

 

Hangszóró. Mágneses árnyékolás sehol. Szerintem szalag közelben azért nem ártana.
Ez a doboz alja belülről. A képen a leesett, majd leragadt ékszíj látható. Vannak ötleteim, de ez mindenképpen szar meló lesz. Az egészet beleraknám egy hatalmas vödör ultrás vízbe valami bugyborékoltatóval együtt, és ott is felejteném egy hétre. Talán így ki lehetne pucolni. Vagy denszeszes vatta, majd végtelen türelem.
Ez egy hatalmas pormacska a doboz aljában. Visszatettem a helyére. Ne mondja nekem senki, hogy kiloptam valamit a dobozból! Amúgy a doboz aljában összehajtogatva ott a kapcsolási rajz is. Gondoltam beszkennelem és közkincsé teszem. Volt a papíron három fekete ékszíj maradvány. Bele nem rakom a szkennerbe az hót ziher!
Íme a kezelőszervek. Szerintem kifejezetten szépek ezek a gombok. Philips ide vagy oda, még akkor is szépek. Ha nem viszi el senki a magnót, akkor csak ezeket fogom kimenteni a szerkezetből.
Van hozzá egy eredeti Philips mike is.

Újabb fejlemény Philips ügyben

   A Szétszedtemben  A.B. (neve elhallgatását kérte) meglátta a Philips magnót. Addig nyaggatott - a rá leselkedő veszélyekre való figyelmeztetésem ellenére - míg végül is beszerzési áron eladtam neki.
   Saját bevallása szerint bő 1 liter denaturált szesz elég volt a kipucolásához. Utána már csak a szíjakat kellett beszereznie, meg a szétkenődött gumikuplungokat is rendbe kellett tenni, amit kis besegítéssel meg is csinált. Összerakta, bekapcsolta, szólt. Sőt kitűnően szólt! Csendesen járt, mindössze a fejbeállításon kellett változtatni egy keveset a szokásos 3 db beállító csavarral, ami itt ugyan nem közvetlenül a fejet állítja (mint pl. a BRG M8 szériánál), hanem egy nagyobbra sikerült fejszerelvényt, ennél fogva jóval finomabban lehet beállítani.
  
Kiderült a sebességváltás mikéntje is, ami valóban be volt ragadva a rengeteg belefolyt gumitól. Ez az egy rész melyet összeszerelés után újból szét kellett szedni, majd ismételten kimosni, mert közben állt egy-két hónapot, s addigra újra összeragadt a maradék gumitól. Szóval a sebességváltás az rosszabb mint a BRG-nél! A képen látható, hogy hogyan dobja át a szíjat a másik tárcsára, csakhogy a lendkeréken nem. Így olyan szíj kell ami tudja, hogy hol megnyúlik, hol pedig összehúzódik.
  
Ettől eltekintve végül is gyönyörű lett a korához képest a magnó. Azt sem lehet elmondani róla, hogy túl van bonyolítva.
  
Még egy érdekesség, ami a kapcsolási rajzából is kivehető. A kombinált fej mindkét tekercsét kivezették egy DIN aljzatba, hogy külső erősítőről is lehessen hallgatni, s így akár sztereóban is működtethető.
  
A tisztításnál, a próbánál, de a rajzból is kiderült, hogy szalagvég-kapcsolója is van ennek a készüléknek. Ez az első szériában még nem volt.
  
A fotókat A.B. önszántából, bár kérésemre bocsátotta rendelkezésemre, szabad felhasználásra.
 

A magnó felülről nézve, immáron kitakarítva és újraszíjazva. Mintha most jött volna le a szalagról, olyan szép lett! Mitagadás, a liternyi denaturált szesz megtette a magáét.

      Figyelem!
A denaturált szesz nem a hangulat fokozásra való, hanem a magnó kitisztításához van rá szükség!

Alulnézetben, újraszíjazva. Philipséknek valami problémájuk lehetett a felhasznált gumialkatrészek minőségével. Olyan nincs, hogy egy magnóból minden gumibigyó kirohad! Egyedül a szalagtovábbító görgő úszta meg az elmúlást, illetve a szétmállást.
Merthogy a képen látható jobb oldali kuplung belső gumilapocskái is szétkenődtek. Így néztek ki a felújítás előtt. Mondjuk a szíjakat valószínűleg valami külső behatás érte, esetleg a magnó előző gazdája bekenhette őket valamivel. Tipikus példa a kontakt tisztító spray felesleges mennyiségű és irányú használata.
No de a tüskéken belülre csak nem fújkált be! Persze sohasem lehessen azt tudni. Mint az a képen jól látható, a bal oldali kuplung is szépen fel lett újítva. A kis fekete gumilapocskákat kellett újragyártani. Nem is látszott milyenek voltak eredetileg. Egy másik Philips magnónak a robbantott rajzából lett elcsenve a minta.
Ez pedig a sebességváltó. Koszosan még a működési elve sem volt átlátható, de így tisztán már mondhatni minden tiszta. A fogaskoszorú körbeperdíti a háromszögletű részt, hol erre, hol meg arra, ami így átperdíti az ékszíjat az alsó horonyból a felsőbe, vagy épp fordítva.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.