Blaupunk eqvalizer autórádióhoz
(elajándékozva)

Ott van elbújva a sarokban. Meghúzódik a sötétben mintha félne,
pedig nincs rá oka, nem fogom bántani, elajándékozom.
Még az is lehet, hogy feltámasztják, és újra élni fog.

 

 

Van itt minden, de a többi kincsemet most inkább hagyjuk...

 

 

Érdekes kép, mert vagy sehová sem fókuszált a kamera, vagy bemozdult a kezem.
Gondoltam bekapcsolom a vakut.

 

 

Ez a fotó még az előzőnél is érdekesebben sikerült, a vaku ugyanis
teljesen kiütötte az amúgy az előző képpel megegyező hátteret.

 

 

Aztán felkellett jönnöm a pincéből, mert kimerültek az akkuk.
Jók ezek a Lidl-ben kapható Tronic márkanevű aksik.
A fotómasina már két napja pirosat mond rájuk,
én meg csak nyomom a gombot mindenre.

 

 

Ezt a készüléket Csabai Dániel 1982-es Magnósok Évkönyvében láttam
meg, és bizony részemről abban a szent pillanatban beleszerettem.

 

 

Még ezen a rossz minőségű fekete-fehér képen is átsüt a varázsa.

 

 

Eleve, hogy grafikus eqvalizer, még ha csak öt csatornás is. Meg ott az
a két gyönyörű kis műszer. Mondjuk autóban jobb ha nem
nézegeti őket az ember, pláne vezetés közben!

 

 

Pedig milyen érdekes lehet, ha vezetés közben nézzük. Mert ugye mit mesélünk
majd a túlvilágon a kátrányos üstben főve? Már úgy
értem arról, hogy mit láttunk utoljára.

 

 

Kezdetben még annak is örültünk, ha egyáltalán szólt a kocsiban a rádió,
most meg 5 csatornás hangszínszabályozó, meg elöl hátul balansz.
Tényleg! Most, hogy így belegondolok, van a pincében direkt
a szétszedtem részére egy elektroncsöves autórádióm.

 

 

Piros és zöld LED, valamint egy kapcsoló.
Tervbe volt véve ennek a dobozkának a bevetése.
Persze mint annyi más, úgy ez a terv is csak terv maradt...

 

 

Vastag kábellel van (illetve csak volt) összekötve az autórádióval. Mivel kisszintű
jelekkel dolgozik, a műsorforrások és a végfokozatok közé kellett bekötni.

 

 

Itt eredetileg volt egy anya, de az már törött volt mikor megkaptam.
A kábelre egy merev, de azért görbíthető spirálos cső volt ráhúzva.

 

 

A kábel végéről hiányzik a csatlakozó. Hogy volt-e rajta eredetileg? Ki tudja...
Ezt a valamit emlékezetem szerint Ákos barátom hozta egy hatalmas dobozban.
Persze a dobozban nem csak ez volt, hanem egy rakás kiszuperált autórádió is.
No nem lopottak voltak, hanem egy svájci bontós adta őket ajándékba afelett
érzett örömében, hogy sikerült rásóznia autó behozatallal zsonglőrködő
barátaimra valami amúgy már veszélyes hulladéknak minősített
autóroncsot. Itthon persze mindenki el volt tőle ájulva,
hogy mi minden csoda van egy 14 éves Volvóban!

 

 

A dobozka hátulján van egy kapcsoló. Azt játszottam az asztali lámpám
állítgatásával, hogy a csillanás éppen a kapcsolóra essen.
Tudom, szar kép, de ez legalább direkt lett ilyen.

 

 

A dobozka hátát jelenleg a jobbra látható aprócska csavar tartja.
A cetlire felírt "hátul" nem azt jelenti, hogy a papírlap van hátul.

 

 

Hanem azt jelenti, hogy annyira egy rendes gyerek vagyok,
hogy ha már egyszer kitaláltam a drótokról, hogy melyik szín
hová való, akkor azt ahogy kell, dokumentáltam is magamnak.

 

 

Néhány csavar kitekerése után mint egy könyv nyílik ki.

 

 

Ebben a részben vannak a műszerek, valamint a potméterek.

 

 

A hátsó részében pedig a maradék elektronika.
De mi lehet a panel másik oldalán?

 

 

Természetesen alkatrészek.

 

 

Már nem csak tranzisztorok, de integrált áramkörök is vannak benne.
Mondjuk a BA302-es IC-ről a neten nem találtam semmit.

 

 

Lehúzogattam a gombokat, majd kitekertem még néhány csavart.

 

 

Mire fel lejött az előlap. Persze eleve ezért volt az egész tortúra.

 

 

Mai szemmel nézve szokatlan az elpusztíthatatlannak tűnő fémváz.
Karambol után hiába marad épen, mert akkor ugye már kinek?

 

 

Ezek a műszerek hiába olyan kis aranyosak, mert
már lemondtam róla, hogy kilopjam őket...

 

 

Inkább összeraktam és bekapcsoltam.

 

 

Mindkét LED világít.

 

 

Krokodilcsipeszes légszerelt légkötés. A lényeg, hogy a célnak megfelel.

 

 

 

Működik a dobozka, mozognak a műszerek. Most nincs kedvem erősítőt rádrótozni.
Egyszer régen már működött, gondolom azóta az állásban nem lett semmi baja.
Még mindig előjönnek az ötleteim, hogy hová tudnám odadrótozni,
de már régóta tudom, hogy ez sosem fog megtörténni...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.