Hajdú Energomat mosógép szivattyúja
(nem akartam, de hozta a sors)

Franc se akart mosógépet szerelni, de ha egyszer éppen kellett!
Az eredmény egy újra működő mosógép a fürdőszobában,
és egy döglött, bemutatásra váró szivattyú az asztalon.

 

 

Persze biztosan ki lehetne pofozni, hiszen maga a motor nincs leégve,
de pofozgassa a szivattyút a jó édes Hajdú anyukája! Pláne
úgy, hogy csak 5.000 forint egy másik a boltban.

 

 

 

Forog ez még, csak időnként már riasztó hangot ad. Mint az látható
valóban meg is ijedtem, mert megugrott a kezemben a kamera.

 

 

A szivattyúházból átjutott a mosószeres lé a motorba.

 

 

Ránőtt a forgórészre, ami ettől megszorult és nem is indult el csak úgy az áramtól.
Persze ha meglököm akkor elindul, de ehhez a művelethez fel kell emelni
a mosógépet és egy kisméretű lyukon át kézzel hosszan benyúlva
meg kell lökni a motor végén található ventilátor lapátját.
Hát a jó édes Hajdú anyukája nyúlkáljon alulról
egy felemelt majd 100 kilós mosógépbe!
Nőt se piszkálok ha ilyen nehéz!

 

 

Nem is piszkáltam, mégis hullik belőle a megkövesedett mosópor.

 

 

Azt látom, hogy ezt le fogom innen venni, és azt is látom, hogy miért nem mozdul.

 

 

Van itt keresztben ez a műanyag pecek, ezt kell belőle valahogy kihúzni.

 

 

Na ez nem jött ki egyben...

 

 

Az alumínium alkatrészeknek nem árt a víz, de a vasnak...

 

 

Mondjuk egy kis rozsdától még nem lesz baja a motornak.

 

 

Ez egy nagyon ügyes megoldás, mert valósággal lerí
róla, hogy hová kell befeszítenem a csavarhúzóval.

 

 

Hogy eltörött az persze mindegy, hiszen úgyis a szemetesben végzi.

 

 

   Mikor nem feszül tovább a csavarhúzó, de még nem tudjuk áttenni a következő felöntésbe, akkor a szivattyúház másik oldalán épp a helyes konstellációban állnak a bordák. Szóval kicsit itt, kicsit ott kell feszíteni a csavarhúzóval, és akkor szétjön.

 

 

Ebben nem sok hibalehetőség van, legfeljebb csak annyi, hogy eltörik.

 

 

Íme a szivattyú lapátja. Nem sok dolga van, épp csak keveri kicsit a vizet, amit
mindössze a kifolyócsövön kell tudnia kinyomni, ami méter magasan sincs.

 

 

Levettem a motor másik végéről a hűtőventilátort.

 

 

Például ez sem tesz jót a tömítésnek. Mármint az, hogy szépen lassan beeszik
magukat a hajszálak, aztán a súrlódás idővel szétkeni a tömítést.

 

 

Hogy ez milyen randa...

 

 

Ha nem is nagyon, de azért csoronkázott a víz a mosógép alól. Ugyan nem
mindig csinálta, de azért már sejthető volt, hogy előbb utóbb baj lesz.

 

 

Ezt még simán ki lehetne pucolni vízzel, amit amúgy most nem fogok megtenni.

 

 

Részemről nagyon utálom a mosópor szagát!

 

 

Látszik rajta, hogy hol folyt ki belőle a víz.

 

 

Belül a lyukban kell lennie valami tömítés félének.

 

 

Ez a tömítés. Nem úgy néz ki, mint valami gyári szimering.

 

 

   Szétszedve sem igazán látom, hogy itt mégis minek kellene tömítenie. Mindössze a két gumilapocska közepén található lyuk volna a tömítés? Biztosan, mert más alkalmatosság itt ugyan nincs.

 

 

Fele arca rozsdás, megy ki a vödörbe,
szegény szivattyút a mosópor megölte.
Nyomta ki a vizet, éveken át szolgált,
lecserélem immár, megtette a dolgát.
Szétszedtem project lett végül a halála,
hiába menthető, megy ki a kukába!

 

 

Szerintem a bronzperselynek benne kellett volna maradnia a házában.

 

 

Ehelyett inkább a motor tengelyéhez ragaszkodott.

 

 

A fényesebbik csavart elteszem.

 

 

Ezt is elteszem, csak ezt a szemetesbe!

 

 

A fekete bumszli alatt egy tekercs található, ami elég érdektelen.

 

 

A gumikarikát is elteszem, hogy maradjon belőle valami.

 

 

Íme a fogyasztói társadalom eredménye...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.