URH konverter
(mindjárt kettő)

Ha veszek valamit a piacon, akkor kultúráltan helyet keresek neki a lakásban.
Ez a valóságban annyit tesz, hogy bevágom a polcra a többi lom közé.
És ez a polc az asztalomhoz képest még kifejezetten rendezett!

Íme a ma bemutatásra kerülő URH konverterek. No de mi is az a konverter?

   Először a keverés fogalmát kell tisztáznunk. Ha két különböző frekvenciájú jelet összekeverünk, akkor az eredeti rezgéseken kívül megkapjuk a két frekvencia összegét és különbségét. Aki érti érti, aki nem az nem, ennél mélyebbre most nem érdemes belemenni a dologba.
   No de mire jó nekünk ez a keverős dolog? Például arra, hogy frekvencia konvertert készítsünk, jelen esetben URH rádióhoz. Fura egy világ ez, hiszen alapvető dolgokban nem tudtunk (és még most se nagyon tudunk) megegyezni. Például nyugaton az URH sáv CCIR szerint 87-től 108 MHz-ig, keleten az OIRT URH sáv 65-tól 73 MHz-ig terjedt. Az amerikaiak pedig kezdetben a 40 MHz-es URH sávot használták, csak az mondjuk legalább egy másik földrész.
   Szép dolog volt ez, hiszen ha keletről mentünk nyugatra (vagy onnan jöttünk ide), akkor hallgathattuk a rádiónkban a süket sistergést. A nyugatról behozott rádiók nem vették az OIRT URH sávot, a keleti normás rádiókkal viszont nem lehetett fogni a Danubius rádiót. Ezen problémák orvoslására gyártották a fenti URH konvertereket. A lényegük az, hogy az egyik URH sávot átkonvertálják a másik URH sáv tartományába. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű!
   A nyugati URH sáv 87-108 MHz, ami 21 MHz vételi sávszélességet jelent, a keleti viszont csak 65-től 73-ig tart, ami mindössze 8 MHz. Magyarul a keleti URH sávot könnyedén át lehet konvertálni a nyugati sáv tartományába, hiszen kétszer is belefér. Viszont a keleti URH sáv keskeny, így nem fér el benne a majd háromszor olyan széles nyugati URH sáv.
   No de nézzük a korabeli alapesetet. Hoztunk nyugatról egy URH sávos rádiót. Akár autórádió volt, akár egy hordozható rádiósmagnó, vagy egy Hi-Fi toronyba való tuner, jó sok pénzünkbe volt. Nem szívesen bíztuk ezeket a drága pénzen vett készülékeket a Gelka szakembereire! Pedig egy nyugatiról keletire való URH áthangolás mindössze néhány plusz alkatrész beépítésével járt, meg persze némi műszeres munkával. Viszont ha áthangoltattuk a készüléket, akkor nem vette többet a nyugati URH sávot. A határhoz közel élők nem hallgathatták a kapitalizmus hangját. Tehát mégiscsak vennünk kellett egy konvertert.
   A 65-től 73 MHz-ig terjedő sávot kellett átkonvertálni a 87-108 MHz sávba. Mennyit kell hozzáadni a 65-höz, hogy 87 legyen? 22-őt. Mivel a rádiók sávszéle bizonytalan, hol tudják ami a skálára van írva, hol meg túl, vagy épp alul teljesítenek, ezért általában 24 Mhz-es kvarcot tettek a konverterekbe. Így a 65-73 MHz-ből 89-97 MHz lett. 24 MHz-es kvarc hiányában a másik megoldás valamely CB rádióhoz való 27 MHz környéki kvarc felhasználása volt. Szóval abból építkeztünk, amit épp kapni lehetett a boltban.
   De térjünk vissza a konverterhez, annak is a felépítéséhez. A konverter bemenetén van egy szűrő, ami csak az átkonvertálandó frekvenciákat engedi át. Van benne egy oszcillátor, ami a kvarc frekvenciáján rezeg. Az antennáról bejövő jelet az oszcillátor jelével (minő csoda) egy keverő keveri össze. A keverést szinte bármiféle erősítőelemmel (vagy akár anélkül is) megoldhatjuk. A konverter kimenetén van egy szűrő, ami csak azokat a jeleket engedi ki, amelyeket a rádiónk venni képes.
   Persze volt aki ennél alább adta, és amit csak lehetett kihagyott a konverterből. Márpedig ki lehet hagyni belőle ezt azt, például tipikusan a ki és bemeneti szűrőt. Ezek hiányában is működni fog a konverter, csak nem pont úgy mint kéne.

Nézzük először ezt a kis kerekszélűt.

Nem egy bonyolult adatlap, no de maga a szerkezet is egyszerű. Az ELTEX
nevű cég a cégjegyzék szerint pedig már rég bevonult a történelembe.

Ez a dugót kell beledugni az autórádió antennabemenetébe.

Ebbe az aljzatba pedig az antenna felől jövő kábel való.
Vagyis sorba kellett kötnünk az antennával a dobozt.

Levettem a fekete borítást, hogy jobban lássuk a tartalmat. De nem látjuk jobban...

Ez itt az elektronika másik oldala. Na innen sem látszik semmi.

Pedig a lyukon benézve ott vannak az alkatrészek.

Az árnyékoló fém dobozka teteje le van forrasztva.
Csak nem tudták, hogy jövök?

Az antennacsatlakozó érdektelen. Az apró tekercs a tápkábelen sem hoz izgalomba.
Ez utóbbi amúgy arra való, hogy a piros dróton érkező 12 voltos tápfeszültségből
a lehetőségekhez képest eltávolítsa a gépkocsi elektromos gyújtása, illetve a
generátor keltette zavarokat. Amiről lehet pár szót ejteni, az a picike
kapcsoló. Ezzel lehet bekapcsolni a konvertert. Ha bekapcsoljuk
akkor fogyasztja az áramot. Ha kikapcsoljuk? Akkor meg nem működik!
Illetve olyan mintha ott sem lenne. Visszaáll a rádió és a keleti URH adást veszi.
No de ki fogja ezt az apró és eldugott kapcsolót kapcsolgatni egy autóban?
Jó. Kapcsolgassuk mi. De hogyan? Ez a dobozka ugyanis alapvetően
valahol a rádió mögött van. Méghozzá olyan 25 centi mélyen,
benne a műszerfalban! Akkor mégis hogyan férünk majd
hozzá a kapcsolóhoz? A szocializmus tele volt ilyen
és ehhez nagyon hasonló rejtélyes kérdésekkel.

Mint az sejthető volt, előkaptam a pákát és leforrasztottam a dobozka tetejét.

Ha már egyszer szétszedtem (a rovat címe), akkor belenézünk! Szakavatott
szemnek mindjárt látszik, hogy az oszcillátor tranzisztor, a keverő pedig FET

A tekercs mechanikailag (elmozdulás ellen) ragasztóval lett rögzítve.
Ez az alkatrész engem valamiért egy darázsra emlékeztet.

A fekete az oszcillátor tranzisztora, jobbra a fényes
pedig a működési frekvenciát meghatározó kvarc.

Középen az a fehérrel áthúzott apró kerek valami, az egy dual gate MOS FET.
Az értelmetlen varázsszavak annyit tesznek, mint két bemenetű térvezérlésű
tranzisztor. Az egyik bemenetére az antennajel van kötve, a másikra pedig
az oszcillátor jele. A FET kimenetén megkapjuk az összekevert jeleket.

Tekintsük meg most a másik dobozt.
Ez nem autóba való, hiszen ebben egy 9 voltos elem van.

A bekötése érdekes. Valószínűtlenül kevés lába van. Mindösszesen kettő!
Az egyikre antenna gyanánt ez a hurkolt végű pálcika van csavarozva.

Ennek sem bonyolult a kezelési utasítása, hiszen bőven ráfért a dobozra.

Ez az a két láb, amiről az előbb beszéltem. Tulajdonképpen csak egyetlen
drótdarabbal kell hozzákötnünk a rádióhoz. Ez bizony nem valami
szép megoldás. Pláne érthetetlen, ha belenézünk a dobozba!

Kvarcvezérlésű, valamint egy direkt keverési célokra kifejlesztett SO42 IC
van benne. Ez teljesen korrekt megoldása a feladatnak!
De az a két drótos csatlakozás...

Levettem róla az antennát. Gondoltam kettőbe hajtom.
Ugyanis épp elpostázom valakinek a két dobozkát.

Erre fel középen kettétört az antenna!
Olyan érzésem volt, mintha zárványos törés lenne.

De nem, mert újbóli hajlításra ismételten eltört! No majd az
új gazdája görbít rá magának egy újat bicikliküllőből!

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.