Telefonközpont
(kicsinek kicsi, de azért központ)

Azért ebből a szögből látjuk a félkész polcot, mert épp eluntam a pincében a Salgó polcok szerelését. Bár szeretek csavarokat tekergetni, meg gyűjtöm is őket, de azért mindennek van határa! Most épp hétvégés vagyok. Megnézem a gépben, hogy jött-e valami hiba. Ha nem jött, akkor lejövök ide a pincébe, úgy egy jó fél órácskát csavarozni.
Mikor feljöttem a pincéből, bedugtam a csavarbehajtó akkuját tölteni. Gondoltam fél óra alatt megy bele annyi energia, hogy tovább tudok vele dolgozni. Egy "teszkós" gépbe fogtam be egy "bécsi" 13-as krovát. Mondhatni mindketten felhördültek, amint munkára fogtam őket. Komolyan mondom, hogy érezni lehetett a levegőben a sértődöttségüket. Addig is míg kiduzzogják magukat, körbenéztem a tartózkodóban. Hoppá! Az ott csak nem egy telefonközpont? Jó, jó... Telefonközpontban dolgozom, de a nagyot azért csak nem szedhetem szét!
Bár meg fogom kérdezni, hátha mégis megengedik...
No de nézzük most ezt a kis dobozt. Ott hevert árván a kabátok alatt. Nem mostanában került oda, hiszen már szemezek vele egy jó ideje. Most van egy kis idő, meg van is egy fényképezőgép a zsebemben, szóval még ezt a valamit még csak haza sem kellett hoznom. Ez igen nagy előny, mert ugye itthonra már nagyon nem fér be semmi.
Nem egy mai darab. Konkrétan 1990-ből származik. A HIF-et akkor még PTF-nek hívták. A forgalmazó a Csúcstechnika KFT. Tökre izgi a logójuk! Néztem egy darabig, mire sikerült rájönnöm, hogy mit is akar ábrázolni. Nos az bizony egy háromszögletű floppy lemez. Ha valakinek volna hozzávaló meghajtója, na azt bizony szívesen szétszedném!
Minden fontos adat egyetlen matricán.
A doboz alulnézetben.
Ennél a két lyuknál fogva lehet felakasztani a falra.
Az a két pöcök ami felül kilóg, az tartja a doboz tetejét. Kissé túl van méretezve, de ez nem egy alumínium doboz, hanem igazi vasból van, amitől persze dög nehéz. A két trafó ellenére az üres doboz nehezebb, mint maga a tartalma.
No de nézzük a tartalmat. Szép szerelés a 90-es évekből. Tulajdonképpen minden ilyen szépen volt szerelve. Nem tudok belülről csúnya telefonközpontról. A régiek mára már sajnos rég a kukában vannak, így nem tudom őket bemutatni.
Két darab hálózati trafó van benne. A bal oldali a tényleges hálózati trafó, a jobb oldali viszont nem az, ugyanis a barna színű állítja elő a készülékek részére a csengetéshez szükséges feszültséget. Ez a nagyobb kisközpontokban is így volt. Egyszer, még valamikor a 70-es években bedöglött a Klinikák (Üllői u. 78) alközpontja. Meghalt benne a csengető tápegység. Valami fura gépük volt, nem volt bele jó csak a saját egysége.
Három napig nem csörögtek a készülékek, mire végre megjavítottam a tápot. Azért "szép" eset volt, hogy senki sem tudott kimérni egy hibás tranzisztort, mire fel nekem kellett megcsinálni. Ekkor éppen másodikos ipari tanuló voltam. De rég is volt... Igazság szerint bele sem mertek nyúlni a műszerészek a központba, merthogy az ráz. Dehogyis ráz! Ez ráz itt a piros nyilacska alatt!
Az alsó IC egy Z80-as. Ez egy processzor, ami a telefonközpont agya. A felső IC a memória, amibe van égetve mit kell csinálnia a processzornak. Mikor ez a processzorosdi divatba jött, akkor vesztették el végleg az "öreg telefonos szakik" a fonalat. Persze ez valószínűleg kölcsönös, gondolom egy mai programozó is elakadna annál a régi jól bevált telefonos részletnél, mikor két készülék egy 60 eres kábellel van összekötve.
Írhatnám, hogy ez itt két darab trimmer potenciométer, de nevezzük nevén a gyereket. Ez itt maga a beépített kontakthiba személyesen! Ezekkel a trimmerekkel én nagyon nem voltam kibékülve...
Most írjam le megint, hogy valamikor régen a melegedő alkatrészek hűtését nem a véletlenre bízták, hanem hűtőbordát használtak a hő elvezetésére? Még pár év, és senki sem fogja nekem elhinni...
Egy vonal bemegy, s öt mellékállomás lesz belőle.
Ezeket a reléket szeretem, ezeket ki kellene szedni a panelből. Persze nem az enyém a központ, így nem szedhetem szét. Hétfőn megkérdeztem a kollégákat: Kié ez a doboz? Azonmód meg is lett a gazdája. Megkérdeztem, hogy: Ugye nekem hoztad szétszedni? Szörnyű csalódás ért! Vannak ilyen esetek. Majd elviselem valahogy. Azért egy elutasítást csak ki tudok heverni. De hogy első szóra nekem adták! Újabb kacat a gyűjteményemben...
Ezek is szép relék...
A korabeli zöld elkók felett egy hatalmas piros ellenállás terpeszkedik. Jobbra egy szögletes rózsaszín kondenzátor, sárga gyantával kiöntve. Hát akkor ennyit mára a tájleíró képességemről...
Hazahoztam a dobozt, majd letettem erre a polcra. Idővel rátettem ezt meg azt. Végül még egy kacsa is ráült! Megírtam a szöveget is a szétszedéshez, miután itt volt félkészen már vagy egy éve. De ez mind semmi! Mivel elajándékoztam a központocskát, így szinte már csak a postázás volt hátra.
Meg persze az is hátravan, hogy megnézzem, van-e élet a központban. Borzasztóan bonyolult dolog bedugni egy villásdugót a konnektorba, meg rátenni egy készüléket valamelyik mellékre. Rá is ment e felettébb összetett műveletre való felkészülésre egy egész évem! Ez van... Nem szoktam elkapkodni a dolgokat. A képen a megszokotthoz képest látható egy apró változás. A lámpám immáron nem fehér, hanem már kék! A fehér annyira szétkopott, hogy már szinte széthullott mikor hozzáértem. Mivel ezt a kéket másfél éve vettem a piacon, és azóta is a cserépkályha tetején pihent, így azt kell mondjam, hogy nem is volt olyan sok az az egy év a telefonközpontra.
A kísérlethez szükségem lesz egy konnektorra. Hazahoztam néhány telefonos cuccot, ha már egyszer telefonszerelő vagyok. Jól eldugtam őket, hátha nem találom meg, de ez a konnektor valahogy előre türemkedett. A kis rohadék...
Kell még egy darabka drót, amivel bekötöm a központba a konnektort. Mint az látható, minden együtt van a befejezéshez. Persze ez engem nem tud visszatartani a semmittevéstől... Például ezek a drótok is milyen fésületlenek már?
Pont mint apukám...
Kipróbáltam a központot. Van benne élet, ad tárcsahangot a mellék, és el is lehet a vonalat tárcsázni. Szó szerint tárcsázni, vagyis "tone" üzemmódban nem működik a központ, ami nem is csoda! 1990-ben ugyanis még nem volt divat a DTMF üzemmódú készülék. Ha ez probléma, majd az új gazdája megoldja. Szerintem szamárság ezzel a dobozzal foglalkozni, ezért gyorsan el is postáztam.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.