Ultrahangos távirányító
(tévéhez)

   Ebben a távirányítóban (legalábbis számomra) nem az az érdekes, hogy nem infravörös, hanem ultrahangos, hanem az, hogy emlékeim szerint egy ilyet egyszer már szétszedtem, csakhogy annak egyrészt más volt a formája, másrészt nem találtam róla semmit. Márpedig az egész szétszedtem rovat tulajdonképpen arról szól, hogy mindent lefényképezek.
  
Ez a távirányító amúgy azért került elő, mert találtam rá egy utalást valamelyik másik szétszedtem cikkben, és már kezd egy kicsit elegem lenni belőle, hogy egyre újabb és újabb dolgokat említek meg, amik helyett aztán mindig valami egészen más dolgokat szedek szét. Mármint nem az a baj, hogy minden egyes szétszedtem cikkben megemlítek tíz másik bemutatásra váró tárgyat, mint inkább az, hogy tíz szétszedés múlva semmiféle esélyem sincs rá, hogy visszajöhessek beszúrni a cikkekből hiányzó linkeket, mert a megemlített szétszedések mondhatni tipikusan nem készülnek el. Hogy aztán képes leszek-e záros határidőn belül (vagy csak úgy egyáltalán valaha is) felszámolni az irdatlan restanciámat, az annak függvénye, hogy élek-e addig. Én mondjuk szeretnék, szóval részemről oké.

 

 

   Míg a bal felső gomb egyértelműen jelzi, hogy ez a távirányító színes tévéhez való, addig a jobb alsó telefon ikon egy távirányítón meglehetősen szokatlan. Részemről erre a gombra csak annyi ötletem volt, hogy ez valószínűleg elnémítja a tévét, hogy tudjunk telefonálni.

 

 

   A jobb alsó gomb egyértelműen a power, de a másik kettő ikonja újfent megzavart. A sarokban lévő 12-es számot mutató talán kiírhatta a képernyőre, hogy épp hányas számú csatornán vagyunk, az óra szimbólum meg talán valamiféle elalvási időzítő lehet.

 

 

A piros LED pedig valószínűleg a távirányító működését jelzi vissza.

 

 

Oldalról nézve egy kicsit durung formájú, cserébe meglepően jó fogása van.

 

 

Elem - minő csoda - nincs a tartóban.

 

 

Ez az a rész ami megkülönbözteti a manapság szokásos távirányítóktól,
mert a lyukak mögül nem infravörös fény jön, hanem ultrahang.

 

 

   A távirányító belsejében csak annyi az eltérés a manapság szokásos panelekhez képest, hogy ebben még kettő van. Mármint külön van az elektronikának, és egy másik panel a gombok mögé.

 

 

Ebből a szögből jól látszik mindkét panel, valamint
az ultrahangot sugárzó apró hangszóró is.

 

 

Ebben a látványban a jobbra lent alig látszó valami riasztott meg.

 

 

   Ami amúgy ezen a képen a jobbra fent látható pozícióba való. Na most ha ezek az érintkezők (békagombok) innen kiesnek, akkor olyan egyszerűen nincs (tényleg csak bonyolultan van), hogy ezeket én ide mind visszarakosgassam!

 

 

   A problémát, akarom mondani az érintkezőket elfedő panelt nagyon gyorsan visszacsavaroztam a helyére. Azt a panelt, ami az előbb még félig eltakarta, azt most azért nem látjuk, mert időközben lehúztam róla.

 

 

Mármint ezt, mégpedig a hosszú fekete tüskesor foglalatánál fogva.

 

 

Ez az IC a távirányító lelke, ami szokatlan módon egy átlátszó foglalatban ül.
Már úgy értem, hogy mind a foglalat léte, mind az átlátszósága szokatlan.

 

 

Bár az ilyen régebbi alkatrészek általában azonosíthatók a felirataik alapján,
erről csak megsaccolni mertem, hogy ez egy 500 kilohertzes rezonátor.

 

 

Az ultrahangot sugárzó apró hangszórót az AKG gyártotta.

 

 

Ez pedig egy Siemens Halske gyártmányú BC237B típusú tranyó.

 

 

   Hiába adtam neki oda neki a készletből a legszebb ruhájú 9 voltos elememet, hiába nyomkodtam, még csak meg sem villant rajta a LED, nekem meg valahogy nem volt ingerenciám, hogy a működőképtelensége okát kiderítsem.
  
Ebben a cikkben talán nem is annyira az lepett meg, hogy egy újabb tétel fogyott el a sorból, mint inkább az, hogy - megjegyzem igen szokatlan módon - nem említettem meg benne semmi mást. Na erre kéne valahogy rászoknom...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.