Táblaműszer
(újabb 50 forintom ugrott)
|
|
Íme egy úgynevezett táblaműszer. Azért ez a neve, mert kapcsolótáblába lehet, illetve szokás szerelni. Persze több kevesebb munkával minden műszert be lehet szerelni egy táblába. Amúgy váltóáramú feszültség mérésére való, és 250 volt a végkitérése. Például mérhetném vele a hálózati feszültséget. |
| Ezen a fotón jól látszik, hogy hogyan is megy a táblába szerelés. Vágunk egy megfelelő méretű négyzet alakú lyukat, szemből beledugjuk a műszert, hátulról pedig rögzítjük a doboz tetején látható csavarral. Az mondjuk számomra nem teljesen tiszta, hogy a csavart tartó elterült "u" alakú kengyel hogyan fér át a pontos méretű lyukon. No de épp az ilyen problémák megoldására létezik az elektronikai levelező lista! Móczik Gábor elárulta, hogy ez a részlet lehúzható a házról. |
 |
 |
Ez itt a műszer hátulja. Itt találhatók a csatlakozók, melyek szám szerint ketten vannak. Ennyi éppen elég is a feszültség méréséhez. Az a ferdén felszerelt valami, az egy soros ellenállás, méghozzá ellenálláshuzalból tekercselve. A műszer sajnos már eleve nem működött, vagyis a rákapcsolt feszültség hatására nem mutatott semmit. Később majd láthatjuk, hogy ezen ferde fedél alatti műszaki részlet volt a hibás. |
| Erőst nézegettem, hogy mégis mi a csuda tarthatja bent a műszer a házában, de nem találtam semmit. Mivel a csavaroknak már csak a nyoma volt meg, ezért tettem egy hirtelen mozdulatot a kettéválasztás érdekében. Mint az a képen látható, erőfeszítésemet siker koronázta. |
 |
 |
Ezek a csavarok, na ezek aztán rendesen túl lettek méretezve! Egy a képen látható hatos csavaron ugyanis akár egy egész ház áramfelvétele is átfolyhat, mindenféle melegedés nélkül. A feszültségmérő pedig nem fogyaszt semmit, szóval ez tényleg túl lett méretezve. Ez persze csak mai szemmel nézve furcsa. Részemről már kezdem megszokni, hogy mindenben épp csak annyi anyag van, mint amennyi feltétlenül szükséges. |
| Szép ez a skála. Az egyenletes fokbeosztásból látszik, hogy a műszer lineárisan mér, azaz egyenes összefüggés van a bemeneti feszültség és a mutató szögeltérése között. |
 |
 |
Ez itt a mérőmű. Egyetlen hatalmas tekercsbe megy bele az áram az előbb már említett soros ellenálláson keresztül. Viszonylag egyszerű felépítésű, úgynevezett lágyvasas műszer. |
| No persze kinek mi az egyszerű? Van itt mindenféle mechanikai akármi. A mutató tengelye tűcsapágyas, mint mondjuk az órákban szokás. Órarugó húzza vissza a helyére a mutatót. A jobb oldalt felül látható villás izével lehet a mutatót a skála nullpontjára állítani. Az egész mechanikailag ki van egyensúlyozva. Erre azért van szükség, hogy bármilyen szögben is áll a műszer, mindig ugyanazt mutassa. Például egy a vízen ringó hajó erőműszobájában is normálisan kell működnie, és még egy erős viharban sem lenghet a mutató! |
 |
 |
Made in Hungary hirdeti a felirat 1961-ből. Ez a műszer két évvel idősebb nálam. A lócára emlékeztető szimbólum azt jelenti, hogy egyen és váltóáramot is lehet vele mérni. Utána pedig az van jelezve, hogy ne küldjünk be a dobozba két kilovoltnál többet. Mivel nincsen itthon alkalmas eszköz (majd csinálok) ezért nem tudom kipróbálni, hogy hogyan viselkedik túlfeszültség hatására. |
| Brutálisak ezek a csavarok! Mai szemmel nézve szinte hihetetlenül sok anyag van bennük. Ezek semmiféle gravitációs hatásra sem fognak elgörbülni, de még szerszámmal sem lenne könnyű feladat kárt tenni bennük. |
 |
 |
A műszer alaplapja bakelit, szinte törhetetlen vastagságban. Ebbe voltak beletekerve a csavarok. De nem a bakelitben van ám a menet, hanem bele vannak öntve az anyagba a fémből készült anyák! Ez elpusztíthatatlan... |
| Na ezért nem mért a műszer! Én meg milyen bátran bedugtam a műszerzsinórokat a konnektorba... Még pirinckáztam is a kiálló drótokat, mert azt hittem róluk, hogy csak valami szöszmösz. Szóval valaki széttépte az előtét ellenállást. Az a fehér valami amire az ellenállás huzal van tekercselve, az porcelánból van. Ez is egy örök darab lenne, ha nem vágnám ki nemsokára a szemétbe. |
 |
