Mitől táncol a
békakirály?
(ez borzasztó)
Ez kérem tiszta horror!
Ez
egyrészt béka, másrészt
plüss állat, minek okán egyszerűen nem hagyhattam ott az úton.
Az előző mondatból egyértelműen következik, hogy ezt a szörnyűséget találtam.
Azt mondjuk meg tudom
érteni, hogy eldobták, ez a béka ugyanis van annyira randa, hogy ettől nem csak a szúnyogok, de
egy kicsit még én is be
vagyok szarva!
Ez valami egészen
borzasztó! Az egyik kezében egy szívet szorongat, gondolom épp az előbb téphette
ki valakiből, miközben a másik kezében egy mikrofont lóbáz, hogy megafonon keresztül
még frissiben közhírré tudja tenni az előbb említett eseményt. Nincs bennem
semmi kétség, hogy ez egy éneklő gyilkos! Megjegyzem sejtettem, hogy egyszer még
hazahozok valamit, ami aztán elpusztít.
Szidhatnám
a kínaiakat, de erről a jószágról szerintem alapvetően nem ők tehetnek. Mondjuk
igaz ami igaz, biztosan ők
gyártották. Na de csak megrendelte valaki tőlük ezt a rémálmot! Persze jópofa
dolog ez, hiszen felkészíti a
gyerekeket az életre. Ha ehhez a rémséghez hozzászokik a lurkó,
Freddy Krueger már csak
egy jóságos bácsinak fog tűnni a szemében.
Bevallom
őszintén,
hogy nem sok híja volt, hogy visszateszem az út menti porba. Sőt! Ötletszinten
még a pusztán jóindulatból történő
elásása is megfordult a fejemben. Végül azzal sikerült meggyőznie, miszerint
márpedig nekem ő kell, hogy plüssjáték létére gyanúsan nehéz volt.
Megfordítottam, s azt láttam, hogy egy kapcsoló van a seggén. Jól van no,
te nyertél! Mert ugye ha áram van benne? Akkor azt biztosan hazahozzuk!
Mindig is érdekeltek az
elektromos játékok, meg persze a nem elektromosak is. A lényeg az, hogy bele lehessen
nézni, nem csak unalmasan tologatni, mint mondjuk a csattogós falepkét. Rokonok
mind tudták rólam, hogy nekem csak
fémből készült lendkerekes játékot szabad hozni, mert a többi nem
bírja sokáig a szétszedést. Mondjuk az igaz, hogy a
lendkerekes
autó elég unalmas játék (ha csak bele nem teszi az ember a hajába,
miközben nagyban forog a kereke), hiszen nincs benne
semmi változatosság. Már úgy értem, hogy csak egyféleképpen lehet őket
összeszerelni.
Ekkor
áttértem a Merklin fémépítőre. Imádtam azt a játékot! Bármit lehet belőle
csinálni! Csak az alkatrészek korlátozott száma, illetve a fantáziám szabott határt.
Ugyan már nem fémépítőzöm, de azért még
van itthon belőle egy dobozzal.
A
Merklin után jött az elektronika, hiszen az ám csak az igazi játék! De ez már egy másik
történet...
Van benne hangszóró, minek okán igen nagy valószínűséggel hangot is ad.
Be lehet kapcsolni. Pontosabban
szólva ki lehet kapcsolni.
Ha gyorsabb vagyok nála, talán le tudom győzni.
Elektronikus gyilkos...
Ez kérem hülyeség! Mert ugye ez így rángatózni fog.
Már nincs meg a mikrofonja, és
a szívet is rég elvettük tőle, de ő azért még meg
van,
bár nagyon mélyre volt benyomva a szekrénybe.
Vagy mi tettük oda,
hogy ne is lássuk, vagy félt, hogy kidobjuk, és magától húzódott be.
Azért ástam elő, mert nem
sikerültek a képek a belsejéről.
A videók némák voltak,
ráadásul homályosak is. Ez a 048-as szétszedtem, ami majdnem három
éves.
Szóval ismét nem kapkodtam el a cikkírást. Valószínűleg a tudatom alá
nyomtam a létezését, ami szerintem
érthető. No de nézzük a lényeget!
Jobbra az apró hangszóró látható, középen pedig egy villanymotor, míg
balra a mikrofon. Meghallja lépteink zaját, bekapcsol, majd lesből támad!
Ez egy vérbéka!
Amúgy szerintem ha nekem is ekkora lyuk lenne a
seggemen,
akkor valószínűleg én is ekkora gülü szemeket meresztenék.
Nem támad, hanem "csak" táncol és
énekel. Valami egészen érthetetlen okból
a varázsa alá kerültem, minek okán kétszer is végignéztem a műsorát.
Arra a következtetésre jutottam, hogy pszichésen valószínűleg
jobban jártam volna, ha mégiscsak inkább támad.
Leszedtem a békát a szerkezetről, majd
kipróbáltam "ruha" nélkül.
De hiába pattog itt nekem viccesen az asztalon, ha egyszer
tudom, hogy a gyilkos béka seggéből szedtem ki...