Dlink 360R ADSL modem
(fekete dobozos)

Pár napja csak, hogy a raktárba megérkezett a legújabb forma Dlink 360R ADSL
modem, de máris hozhattam egyet a szemetes dobozból. Szóval nem volt tartós.

 

 

A méret egyezik a megszokottal, a megjelenés viszont kissé megváltozott.

 

 

Az ADSL modemek dugasztápja egészen eddig hagyományos transzformátoros volt.
Ez viszont már kapcsolóüzemű. Könnyű, kicsi, olcsó, csak sajnos nem valami tartós.

 

 

Dlinkéknél is került valahonnan egy ember, aki mániákusan rajzolja
az érthetetlennél is érthetetlenebb piktogramokat.

 

 

A hátulja csak annyiban változott meg, hogy már van rajta power gomb, vagyis
ki lehet kapcsolni anélkül, hogy ki kellene húzni a dugót a konnektorból.
Persze a dugasztáp akkor is eszik valamennyit, mikor nincs terhelve.

 

 

Kedves dolog, hogy alul jó sok lyuk van a beáramló hideg levegőnek.

 

 

Az áthúzott kuka az tetszik. Akkor talán nem kellene...
De ezt inkább hagyjuk...

 

 

Teljesen egyértelmű, hogyha valami nem oda van csavarozva, hanem akasztós, akkor
azt a gravitáció ellenében (azaz felfelé) kell mozdítani, hogy leakadjon a rögzítéséről.
Ezen bevált, és a világon mindenütt elfogadott megoldást bírálták felül a kínaiak ezzel
marha módon keresztben elhelyezett felakasztó lyukkal. Valami egészen
érthetetlen okból, nekem is pont az akasztás jutott az eszembe.

 

 

Végre eljutott a gyártó tudatáig, hogy a dobozkához külön zacskóban adott gumi
lábacskákat senki sem dugta be a modem aljába. Ha nincs gumiláb, akkor
a doboz leül a fenekére, alul nem tud bemenni a hideg levegő. Felül meg
 légáramlás hiányában nem jön ki a meleg. Egyszerűen öngyilkos lesz
az elektronika. Mondjuk kellett pár év, mire rájöttek a megoldásra.

 

 

A polcom szélén mint valami skalpok, úgy gyűlnek
az általam megszerzett gumilábak.

 

 

Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy hol van a dobozt összetartó csavar.
Egyrészt ugye teljesen felesleges szétszedni egy ADSL modemet,
Másrészt ha a fene fenét eszik, én akkor is szétszedem!

 

 

Kitekertem a csavarokat, de nem adta magát valami könnyen. Vagy fél
percig nézegettem, mire végre rájöttem, hogy hol válik ketté a doboz.

 

 

A panel teljesen kultúrált, bár a többi modem belsejében
sem láttam ásót, gereblyét, vagy akár ganézó lapátot.

 

 

A változatosság kedvéért ennek vékonyabb a tápcsatlakozója, mint az eddigi
Dlink modemeknek. Ez tulajdonképpen mindegy, mert az
ügyfelek úgyis összekeverik a dugókat.

 

 

Alig van valami a panelen, illetve az alkatrészek nagy része a tápegységhez tartozik.

 

 

Alul az a sok kis hengeres izé, három kivételével mind szűrő elkó. Azt mondanám,
hogy kezd alakulni a dolog. Bele fognak jönni ezek a kínaiak! Akár még
az is megtörténhet, hogy előbb utóbb feltalálják a hűtőbordát...

 

 

Majd jól kilopom a beteg panelből a LED-eket, bár úgysem kezdek velük semmit.
Persze tervbe van véve egy LED sor építés. No de hol van az még...

 

 

Úgy indulna, hogy először piros a power LED, majd kisvártatva zöld. Ezután villogni
kezd az ADSL LED, majd átmegy folyamatosba. (ha összeszinkronizált a modem)
Ez meg így biztosan agyhalott, hiszen semmi kábel sincs beledugva, de ő mégis
begyújtotta valami rejtélyes okból a LAN és az ADSL LED-eket.

 

 

Mindeközben az agya (ez a fekete lapaj IC) úgy
bemelegedett, hogy érintéskor rásült az ujjam!

 

 

A dugasztáp kicsi és súlytalan, vagyis kapcsolóüzemű.

 

 

Egészen biztosan az, merthogy rá is van írva.

 

 

 

Meglehet, hogy nem ez a legelegánsabb módja egy
dugasztáp kinyitásának, de mindenesetre hatásos.

 

 

Nekem ezekhez az apróságokhoz valahogy nincs bizodalmam.

 

 

 

A tetejében vagy még egészen friss a ragasztó, vagy csak döglött.

 

 

Durungabb dolgokhoz vagyok szokva.
Szóval ilyen mütyürökre ráengedni a hálózatból a 230 voltot...

 

 

Kiloptam a panelből a kondenzátorokat, meg még ezt azt.
A többi megy vissza a kukába.