Bóklászom a piacon...

Gyönyörű rádió távirányítós autó.
Olyan jeep forma.
Hatalmas rücskös kerekek.
Megy mint az állat.
Újnak néz ki.
Mászik át a mindenféle árún, röhögcsélnek az eladók.
Elmerengünk többen is: de szerettünk volna egy ilyet gyermek korunkban.
No de nekünk legfeljebb a drótos bowdenes Wartburg jutott.
Vevő érdeklődik.
Eladó panaszkodik.
Most vettem a fiamnak.
Nem is játszott vele.
Valami lemezzel játszottak a barátaival, amit a sógorom hozott.
Ott ültek a TV előtt, az autót le se szarta.
Tizenkétezer vót, oszt nem köllött neki.
Meg is lett az alku, elvitte a vevő az autót nyolcezerbe dobozostul.
Vevő el.
Szomszéd eladó kérdi: Tényleg buktál négyezret ezen a játékon?
Milyen bukás te?!
Hát nem azt mondtad, hogy 12-ért vetted, oszt nyócért adtad oda!
Ne nézzé má hülyének!
Milyen tizenkettő?!
2.500 forint egy ilyen autó a Tescoban.
Hogy nekem miért nincs ilyen üzleti érzékem?....