Bóklászom a kukáspiacon...

Felvettem a földről.
Szép volt.
Csontból volt faragva.
Nem kell ez nekem.
Visszatettem.
Há tudod te mi ez testvír?
(hogy lehet ezt az akcentust írva rendesen visszaadni?)
Há tudod te mi ez?
Hát hogyne tudnám!
Képtartó.
Ez?
Ez hát!
Kíptartó?
Az hát.
Két üveglap közé a kép, bedugod ide, megtartja.
Tínyleg.
Azannya.
Hát te mégis mire gondoltál?
Azt ín neked e nem árulom!
Rajtam te nem fogsz kacajogni...
Ezt sem tudjuk meg már soha...