Szóval nem figyeltem eléggé, és mire feleszméltem Ákos már be is kolbászolt a félreeső fehérre mázolt helységbe. Áh, a haverok biztosan csak hülyítettek. Szóval nem, mert másnap már inkább visszafelé jött a fajanszból a matéria. Részemről nem zavar a por, a gépolaj, vagy bármi ipari kosz, de az ilyen biológiai hulladékoktól kissé undorodom. (kissé nagyon) Gondoltam beleöntök mindenfélét a kagylóba. (vegyszer hegyek) Meg is tettem. Vissza is jött mind. Nos gondoltam a kagyló az most nekem útban van a lefolyó csőhöz vezető rögös utamon, ezért nekiálltam felszedni. Volt némi küzdelmem mindenféle szerszámok által mire sikerült rájönnöm, hogy ahol keresgéltem ott bizony nincsenek csavarok. Nosza brutal force, tépjük fel a porcelánt a fehér cementről. Ezzel megvolnánk, a cső láthatóan tiszta. Tiszta szar. A hangulatom nem különben. Valamivel ugye ki kéne tisztítani a csövet. Így hát lementem a pincébe némi Wartburg szélvédőgumi vadászat céljából. Ez egy nagyon kemény, de azért hajlékony dolog. Szépen be megy a csőbe, majd egy méter megtétele után megakad, és innentől Ákos fennhangon történő átkozása következett be. Nem volt mit tenni, ki kell venni a kanyart a csőből. Tehát némileg széjjelvéstem a falat, miközben leginkább Ákosra gondoltam. Ahogy kell eljutottam az eternit csőig. Igaz aznapra városban való sétálás ügyileg voltam beállítódva, de hát ugye van akinek szarul jön ki a lépés. Na most olyan nagyon nem rombolhattam, mivel ez bérház, és felettünk is laknak. Ha valamit elszúrok nem a manna fog dőlni az égből. Kissé kevéssé vagyok beállítódva csőszerelés ügyileg, ezért a szokásos vasipari szakmai fogásokat vetettem be. Rajzoltam egy ablakot a csőre, s szépen addig fúrogattam amíg az ablak végül kiesett. Hurrá, belátok a lefolyóba. Hogy az ember néha miknek tud örülni. A dugulás már csak fél méterre a födém szintje alatt van. Mivel innentől sikerült a vastag kemény gumival függőlegeseket ütnöm a csőben fennálló torlódásra, természetesen munkámat azonnali, majd öt perc elteltével folytatólagos sikertelenség koronázta. Ekkor közel jártam a dolog feladásához. Úgymint a munkát egyáltalán iparos hívásügyileg, valamint postai úton Ákos barátom részére némi kóstoló okából kifolyólagosan. Végül mégis sikerült valami egészen vékony és erős acélszalagot áterőltetnem a duguláson, s a megakasztó matériát erőből rángatva, a csőben félrefordítva, elhárítanom a dugulást. Ekkor nagyon elégedett voltam magammal. Majd büszke tekintetemet körbevezettem a lakás szétrombolt legkisebb helységében. Az eternit csőbe lyukakat fúrtam, a lyukakba menetet vágtam, a kivágott ablakra aluminium lemezből foltot farigcsáltam, és gumiámos tömítést alkalmazva odacsavaroztam a foltot. Némi vakolás, fehércement a kagylóhoz, kicsinyke köbméter víz csak úgy felmosás ügyileg, és hipp hopp már készen is voltam. Ekkor mint aki jól végezte dolgát leültem, és sz@rtam az egészre. Na most nincs vége a dolognak. Ugyanis a rákövetkező héten Laci barátom átszólt, hogy hoztak valami autót Svájcból, és nem e ugrom át megnézni. Ugyan már miért ne alapon átkolbászoltam, s lám lám Ákos is ott volt. Nagyon elfáradtak a hazafelé vezető hosszú úton, ezért Ákos engedélyt kért Lacitól a fürdőkádban való tunyálkodásra. Autót megnéztük, felmentünk a lakásba, Ákos egyetlen szál törülközőben jön ki a fürdőszobából. Tekintete riadalmat tükröz. Laci! Nem folyik le a víz! Itt kisseb átkozódás következett, melyet inkább nem részleteznék Hogyan mertél a slozi közelébe menni te átokfajzat? Erre Ákos. Nem a vécé, hanem a kád! Laci hazazavarta Ákost, mivel hangulata ugyan volt a gyilkossághoz, sőt tettestársa is. (jómagam személyében) Laci azon az úton indult el, mint szerény tenmagam. Beöntött mindenfélét, majd mivel ez nem használt, sőt a pumpa sem, ezért hozott egy acéldrótot. Először csak szépen finoman, majd egyre durvábban próbálkozott. Ugyan én próbáltam csitítani, de nem sok sikerrel. Hopp egyszer csak elkezd a víz szintje apadni a kádban. Ugyanis Lacinak sikerült vagy tíz helyen átdöfnie az ólomból készült lefolyócsövet. Ott állt a szerencsétlen, a kádban apadt a vízszint, a fürdőszobában pedig nőtt. Tudom szemét vagyok, de nem bírtam megállni röhögés nélkül. Aztán én is Ákos sorsára jutottam hazazavarás ügyileg.